Kanada

KANADA

Országnév: Kanada
Államforma: alkotmányos monarchia
Népesség: 32,8 millió fõ
Kiterjedés: 9 984 670 km² (ennek 8,62 %-a víz)
Idõjárás: Kanada déli részének az idõjárása hasonló Magyarországéhoz, csak kicsit szélsõségesebb. Nyáron az átlagos hõmérséklet +30 fok, míg télen -15 fok körül van. Két lényeges befolyásoló tényezõvel azonban számolni kell: nyáron a hatalmas tavak okozta magas páratartalom miatt a +30 fok néha +40 foknak érzõdik és télen a nagyon erõs, hideg szél miatt a valós hõmérséklet sokszor 10 fokkal hidegebbnek érzõdik.
Fõváros: Ottawa
Lakosság: brit 28%, francia 23%, egyéb európai 15%, amerikai õslakos 2%, egyéb (jobbára ázsiai, afrikai, arab) 6%, vegyes származású 26%
Hivatalos nyelv: angol és francia
Vallás: római katolikus 42,6%, protestáns 23,3% (ebbõl United Church 9,5%, anglikán 6,8%, baptista 2,4%, lutheránus 2%), egyéb keresztény 4,4%, muzulmán 1,9%, egyéb 11,8%, vallástalan 16% (2001)
Idõeltolódás: UTC -3,5 - -8
Pénznem: Kanadai Dollár (CAD)
Vízum:  Nincs. A tervezett tartózkodás után még legalább hat hónapig érvényes útlevélre van szükség.
Borravaló: Étteremben és pizzériában ajánlott a 15-20 százalék, mert ez része a munkabérnek. A hordárnak bõröndönként egy kanadai dollárt, a szobalánynak éjszakánként egy vagy két dollárt, a taxisofõrnek pedig az ár 15 százalékát szokás adni.
Történelem: Kolumbusz elõtt több ezer évvel már voltak lakói a mai Kanadának, akik valószínûleg a Bering-szoroson keresztül érkeztek. Idõszámításunk szerint 1000 körül a vikingek is láthatták keleti partjait. Amerika felfedezése után 1534-ben egy Cartier nevû úriember alapította az elsõ folyamatosan lakott települést a Szent Lõrinc folyó torkolatánál. Az 1600-as évek elején alapították Québec városát. 1663-ban Kanada Franciaország provinciájává vált. 1670-ben aztán megjöttek az angolok és a prémkereskedelemben elkezdõdött a verseny. Egy darabig békésen éltek egymás mellett, ám 1745-ben az angolok elfoglaltak egy francia erõdöt. Az igazi háború azonban 1756-ban kezdõdött, ami Hétéves Háború néven vált ismertté. Végül 1763-ban Franciaország lemondott Kanadáról, átengedve azt az angoloknak.
Az amerikai függetlenségi háború alatt több mint ötvenezer, az angol koronához hû brit vándorolt át Kanadába, kiegyenlítve a francia-brit népességi arányt. Folyamatosan zajlottak a háborúk az új USA és a királyhû Kanada között 1812-ig. Aztán kiegyeztek a felek. 1867-ben az angol parlament elfogadta a Brit Észak-Amerikai Törvényt, ami a kanadai alkotmánynak fogható fel. 1885-ben készült el a keleti és nyugati partot összekötõ vasútvonal. 1912-re az összes terület a központi kormányzat ellenõrzése alá került Newfoundland kivételével, ami 1949-ben lépett be a közösségbe. Az Elsõ Világháborút követõen Kanada lassan növekedett, majd 1931-ben önként lépett a Brit Nemzetközösségbe. A Második Világháborúban a kanadai katonák a briteket erõsítették, és hadat üzentek Japánnak a Pearl Harbor-i terrortámadás után. A világháború után Kanadát elárasztották a bevándorlók hadai.
1975 óta több megállapodást is aláírtak az õslakos indiánokkal területi kérdésekrõl. Bár Kanadában békésen éltek egymás mellett a francia és az angol anyanyelvûek, a francia nacionalizmus nem hagyott alább. A québec-iek többször is népszavazást szorgalmaztak a szétválásra, ami 1995-ben mindössze néhány ezer szavazaton múlt.
Közlekedés: Kiépült vasútvonallal, autópályákkal, vizi útvonalakkal, csatornahálózattal rendelkezik az ország. Kikötõi, öblei forgalmasak, repterein kívül a légigközlekedés szolgálatában helikopter-leszállópályák is állnak.
Telefonálás: Neo Phone telefonkártyával vezetékesrõl, fülkébõl és mobilról egyaránt 35 Ft/perc a hívás díja Magyarországra.
Elektromosság: 110 V, 120 V
Kultúra:
A kanadai kultúrára igen nagy hatással van a brit és az amerikai, de ez a befolyás számos egyedi jellegzetességgel keveredik. Különösen az utóbbi évtizedekben, az 1967-es centenárium óta erõsödött meg az önálló kanadai identitás. A növekvõ amerikai kulturális jelenléttõl való félelmek több törvényt és kormányzati intézkedést szültek, melyek a kanadai kultúra õrzését támogatják. Ugyanakkor a kanadai identitás részben az USA-tól való elkülönülés alapján áll. Például a kanadaiak az amerikai olvasztótégely-szemlélet helyett inkább az egyes népcsoportok egymás mellett élésérõl, s az általuk létrehozott kulturális mozaikról beszélnek.
A Kanadában élõ magyarok élete iránt érdeklõdõk a www.kanadaimagyar.com weboldalon szerezhetnek információkat kint élõ honfitársaikról.
Sportolási lehetõségek:
Kanada legnépszerûbb sportága a jégkorong. A kanadai jégkorong-válogatott 23-szoros világbajnok, legutóbb 2004-ben nyert aranyérmet.
A jégen csúszó nehéz gránitkorongokról és a lelkesen söprögetõ játékosokról felismerhetõ curling az ország egy másik közkedvelt sportága. A szánhúzás szintén jellegzetes kanadai sportág.
A legfõbb síközpontok Ontarióban, Québecben, Albertában, illetve Whistler környékén, British Columbiában találhatók, de aki valami igazán különlegesre vágyik, menjen el az alaszkai határ közelébe, ahol akár az inuit eszkimó indiánok sajátos sportágait is gyakorolhatja.

Fõbb látnivalók:

Ottawa az ország fõvárosa, és negyedik legnagyobb városa. Az Ottawa völgyben fekszik, Ontario tartomány keleti felén. A város az Ottawa folyó mellett terül el, ami Ontario és Québec tartományok határát képezi.
Montreál az angol és a francia szokásokat ötvözõ, kétnyelvû városa Kanadának. XVIII. századi épületek, köztük a Régészeti és Történeti Múzeum teszik hangulatossá utcáit. A szélsõségesen hideg téli idõjárás miatt a hideg hónapokban föld alatt található éttermekbe, mozikba járnak szórakozni az emberek.
Vancouver dombos vidéke az óceán mellett fekszik. Öblök szegélyezik, hidak tarkítják. A belvárosba a viktoriánus stílusban épült Gastown, és a dús növényzetû Stanley park csábít. A város környéke természetjárásra kiválóan alkalmas, a Vancouver-szigeten még bálna-megfigyelésre is van lehetõség.
British Columbia és Alberta államok határán terül el a Sziklás-hegység . Két hatalmas nemzeti parkra osztották, ezek közül Banff Kanada elsõ természetvédelmi területe. Itt található a türkizkék vizû Moraine tó. Banff-et a Jasper nevû másik nemzeti parkkal a Columbia jégmezõ köti össze, ahol harminc gleccser található, és termálfürdõzésre, barlangászásra is lehetõség nyílik.
Alberta, Saskatchewan és Manitoba államokon át terül el a kanadai préri. A végtelennek tûnõ mezõgazdasági területeket nemzeti parkok szakítják meg. A bölények csordái szabadon legelésznek a Lovagló-hegyi Nemzeti Parkban, a Fort Mcleod melletti védett terület pedig a Feketelábú indiánok emlékhelyét õrzi. Kajak- és kenutúrák adnak lehetõséget arra, hogy a kanadai tájakban még többet gyönyörködhessünk. A prérin hozták létre az ukrán telepesek Yorkton városát is, melynek hagymakupolás templomai új színt csempésznek az amúgy is változatos tájba.
A loch-nessi szörny rokonsága a Manitoba-tóban élt néhány évezredet. Ennek a tónak a partján épült Narcisse városa, ahol ma több mint 10 000 vörös oldalú abroncskígyó él.
Toronto Kanada legnagyobb és legnépesebb városa, Ontario állam központja. 5,5 milliós lakossága 100 féle nemzetiségbõl áll. Irokéz nyelven Toronto jelentése „ahol a fák a vízben állnak". Egykor ugyanis a huron indiánok facölöpöket vertek a Simcone-tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. A város a Nagy-tavak egyikének, az Ontario-tónak a partján fekszik, amelyen élénk hajóforgalmat bonyolítanak.
A Prince Edward-sziget tagolt, sziklás partjait a Szt. Lõrinc-öböl vize mossa. Az 5700 km²-nyi terület belseje dombvidék. Kanada önálló tartománya, hetedikként csatlakozott a domíniumhoz. A szigeten virágzik a gabona- és burgonyatermesztés, ló-, szarvasmarha-, sertés- és prémesállat-tenyésztés és a halászat. Egész Észak-Amerikában a szigeten terem a legjobb burgonya. Fõvárosa Charlottetown, ahol a gregoriánus stílusú parlamentben még ma is ott áll az az asztal, amely köré 1864-ben a kolóniák küldöttei összegyûltek. A Prince Edward-szigeten jellegzetesen angol módon éltek. Korábban - a ma már hiányzó erdõségeinek köszönhetõen- hajóépítésérõl híresült el a tartomány, majd a vas hódítása miatt háttérbe szorult ez az iparág, és csak mostanában virágzott fel újra a sporthajók építésével. Charlottetownban a Memorial Centre-ben ezer személyt befogadó színház, képzõmûvészeti galéria, könyvtár és egy ünnepi terem, Memorial Hall várja a látogatókat, amelyet Erzsébet királynõ avatott fel a Memorial Centre többi létesítményével egyetemben, 1964-es kanadai látogatásakor.
Nunavut az eszkimók irányítása alatt álló önálló terület. Az itt élõ inuitok nyelve az inukitut, amely a XVIII. században fejlõdött ki. A 2 millió négyzetkilométernyi, kopár, sziklás, hóval és jéggel fedett terület önállóságáért az eszkimók több mint 20 évet harcoltak. Nunavutban gyémántbánya is található. Kanada nemzetközi viszonylatban jelenleg a harmadik legnagyobb gyémánttermelõ ország.

Legfontosabb kikötõk: Vancouver, Sept-Íles és Pointe Noire, Port Cartier, Thunder Bay, Montréal, Hamilton; Saint John, Québec, Halifax.

Nemzetközi repülõterek: Montréal, Ottawa, Winnipeg, Edmonton, Toronto, Calgary, Gander, Halifax, Hamilton, London, Québec, St. John, St John's, Saskatoon, Thunder Bay, Whitehorse.