Lappföldi mese: Látogatóban a Télapónál

A felnőttek már régóta nem hisznek a mesében, hogy a Télapó teszi a nyalánkságokat a gondosan kisuvickolt cipőkbe. A lappföldi Mikulásnál tett látogatásunk, és a tőle hallott műhelytitkok azonban mindannyiunkat visszarepítenek a gyermekkor varázslatos, rejtélyekkel teli világába, és egyben megismerkedhetünk a téli Finnország csodáival is.

Magyar nyelvű üdvözlés

Santa Claus Village, azaz Mikulásfalva, benne a Télapó irodájával és postahivatalával a finn Rovaniemi városának határában található. A -20°C-ban igazi felüdülés volt az a meleg fogadtatás, amelyben a Mikulás kis segédei részesítettek, amikor beléptem gazdájuk munkahelyére. Meglepő módon magyarul köszöntöttek, s egy rövid körbevezetés után megérkeztem a Télapó (finn nevén Joulupukki) irodájába. Természetesen ő is az anyanyelvemen üdvözölt, de hamar átváltottunk angolra, mivel annak ellenére, hogy 8-9 nyelven beszél, magyarul még csak néhány mondatot tud. Viszont több tucat nyelven képes kellemes karácsonyi ünnepeket kívánni, s üdvözölni az érkező vendéget. Rövid beszélgetésünk során sok titkot árult el nekem, de a nagy kérdést, hogy hogyan képes egyetlen éjszaka alatt végiglátogatni valamennyi jó gyerek otthonát a világon, csak részben válaszolta meg. Annyit mondott, hogy sok-sok manó segíti munkájában, s rénszarvasból is egész csordája van, így a mindig pihent állatokkal rendkívül sebesen tud haladni. Utazásaihoz azonban egyéb eszközöket is igénybe vesz, mint például a „hétmérföldes csizmát”, amellyel a lábán hatalmasakat képes lépni, vagy a romantikus közlekedési eszközt, a hőlégballont. S hogy ki ne fusson az időből, van egy varázs-időkereke, amellyel karácsonykor le tudja lassítani az idő múlását (biztos mindenki tapasztalta már, hogy milyen lassan telik az idő az ajándékbontás előtt), s ráadásul keletről nyugat felé halad, így az időzónáknak köszönhetően is nyer néhány órát. De ennél többet sajnos nem árult el műhelytitkaiból.

Más a székhely és a lakhely

Arra azonban választ kaptam tőle, hogy miért éppen itt, Rovaniemi határában állította fel a székhelyét, és hogy hol is van a lakhelye. Hiszen számtalan történet kering arról, hogy pontosan hol él. Vannak, akik szerint az Északi-sarkon. Erre azt felelte, hogy ez a történet valószínűleg azért terjedt el, mert az a hatalmas hómező üresen tátong, s az emberek úgy gondolták, ott is kell élnie valakinek, így hát ki más lakhatna a tél birodalmában, mint a Télapó. Mások úgy vélik, az északi országok valamelyikében él. De az igazság az – árulta el – hogy Finnország és Oroszország határán lakik, egy Korvatunturi nevű helyen, a hegy gyomrában, s itt dolgozik manóinak többsége is, hogy összeállítsák a gyerekeknek szánt csomagokat.

A first lady-nek köszönhetjük

Azt talán kevesen tudják, hogy jelenlegi irodájának alapkövét szimbolikusan Mrs. Roosevelt, az egykori amerikai elnök felesége tette le azzal, hogy 57 évvel ezelőtt, a háború utáni időkben az Északi-sarkkör ezen településén szállt meg (a kis faház még ma is áll). Nagyon kellemes élményekkel tért haza lappföldi útjáról, aminek köszönhetően egyre többen látogattak ide, hogy megcsodálják a természet szépségét, s hogy megleshessék a Télapót munka közben. Ezért a Mikulás úgy döntött, itt állítja fel irodáját, hogy találkozhasson a mind nagyobb számban érkező kíváncsi gyerekekkel, hisz’ saját megfogalmazása szerint az ő szemében mindenki gyerek, aki 200 évnél fiatalabb. Ennél délebbre viszont azért nem merészkedett, mert rénszarvasai nem bírják a melegebb klímát. S valószínűleg azért is esett Rovaniemire a választása, mert ez Európa legterebélyesebb városa a maga több mint 8 000 négyzetkilométernyi területével.

Megsokszorozódott Télapó

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy ha a Mikulás az év csaknem minden napján lappföldi irodájában tartózkodik, hogy van az, hogy a szomszédos bevásárlóközpontban november közepétől is megtalálható egy Télapó, akárcsak a városi rendezvényeken. Nos, a titok nyitja az, hogy ezek a télapók nem az igazi Télapók. De persze nem is hétköznapi emberek. Ők valójában a Mikulás segédei, immár hajlott korba érve. A manók ifjú korukban még a Télapó mellett teljesítenek szolgálatot, majd néhány száz év után, kiöregedve a strapás munkakörből, elkezd őszülni a szakálluk. Idős korukra hosszú és ősz arcszőrzetükkel megszólalásig hasonlítanak a Mikulásra, akit attól kezdve úgy segítenek munkájában, hogy az ő nevében találkoznak a világ legkülönbözőbb pontjain azokkal a gyerekekkel, akik személyesen nem tudják felkeresni otthonában a Nagy Ajándékozót. Azonban levelet bárki, bármikor írhat a Télapónak, ezek nemzetközi postahivatalába, Rovaniemibe érkeznek feldolgozásra a világ minden tájáról. 2006-ban a Télapó és manói több mint 700 000 levelet válaszoltak meg, vagy küldtek a feladónak jelképes ajándékot. A Télapó fontosnak tartja azt is, hogy ösztönzést is adjon az ifjúságnak. Utazásai során arra buzdítja a fiatalokat, hogy bontakoztassák ki tehetségüket, ismerkedjenek a művészetekkel, találják meg személyes útjukat, kövessék álmaikat.

A környezetvédelem utazó nagykövete

S ha már az utazás szóba került, megkérdeztem, van-e olyan hely a világon, amely különösen közel áll a szívéhez, hisz’ ha valaki, akkor ő tényleg számtalanszor körbejárta már bolygónkat. Diplomatikusan egyetlen országot vagy tájat sem kívánt megnevezni kedvencének, kivéve persze lakhelyét, Lappföldet. Azt azonban elárulta, hogy leginkább a természet nyűgözi le, így bárhová szívesen visszatér, ahol érintetlen a környezet, és gazdag az élõvilág. Ezért is pártolja a természetvédelmet. Mivel felkeltette érdeklődésemet szűk hazája, a finnországi Lappföld iránt, úgy döntöttem, én is felfedezem a környék szépségeit. Havas tájakon siklottam motoros szánon, és meglátogattam egy kutyatelepet, ahol 140 állatot nevelnek szánhúzásra, kiszolgálva a folyamatosan érkező turisták igényeit. Csak ezen az egy telepen, egyetlen nap alatt 150 kilogramm hús fogy el a kutyák etetésére, és majd’ ezer turista fordul meg a főszezon egy forgalmasabb napján. Nem hagyhattam ki a rénszarvasfarmokat sem, ahol nemcsak a Mikulás, hanem a látogatók szánjait húzó rénszarvasokat is ápolják és tréningezik. Az év nagy részében vadon élő állatok kiképzéséhez legalább 2-3 évnyi edzés szükséges. A szarvasokat nyaranta szabadon engedik, hogy kipihenjék a téli szezon fáradalmait, ilyenkor az állatok hordákban vándorolnak Lappföld-szerte.

Az Északi-fény gyönyörű jelenségét sajnos nem láthattam, de Rovaniemiben, az Arcticum múzeumban érdekes információkkal lettem gazdagabb. Megtudtam, hogy a latinul Aurora Borealisnak nevezett fényjelenség valahol mindig jelen van az égen a Sarkkörön túl, hiszen azt a Nap tevékenységei, főként a napfoltok idézik elő. Ha mégsem így lenne, akkor az azt jelentené, hogy a mi jó öreg napocskánk megunta a folyamatos munkát, és egyszerűen kihunyt. Tehát legtöbbször csak a felhők takarják el előlünk a varázslatos színekben játszó égi lobogót, a Sarki-fényt, vagy csak túlságosan délen tartózkodunk ahhoz, hogy láthassuk.