Mr. Toilet vécémúzeuma Szöulban

A dél-koreai turistáskodásra induló magyar család otthoni vécéjében állandó helye van a Kakadémia című könyvnek (alcím: Az emberi ürülék kultúrtörténete). Ilyképpen nem meglepő, hogy a szöuli látnivalók közé – a kötelező nevezetességek mellé – feltétlenül betuszkoltuk a Toilet Museum meglátogatását!

Rodin Gondolkodója újraértelmezve...

Miként az említett könyvre sem az olcsó altáji humor a jellemző, úgy az elővárosi múzeum is poénosan, de ugyanakkor tudományos ismeretterjesztő igényességgel mutatja be a koreai rötyik múltját és jelenét. A karakteres múzeumélmény fotós megörökítése érdekében először a szoborparkot jártuk be. A kompozíciók többsége azt mutatja be, hogy a régi századokban milyen módon és keretek között könnyítettek magukon a koreaiak. A honi, ma is létező falusi budiknál alig egyszerűbbek lehettek a terepiszonyok.

Láthatók szoboralakok, akik vállukon egyensúlyozva cipelik el ikerputtonyban a felgyülemlett jóemberi szerves trágyát. Néhány guggolós szobor érthető okból elsősorban arra szolgál, hogy a múzeumlátogatóról fotók készüljenek kellően poénos, üzemmódos pózban, s így FB-megosztással megmosolyogtassák az otthon maradtakat.

A parkban láthatók a koreai császári palotákban rendszeresített hordozható vödrök, amelyeknek hivatalos koreai nevében a sárgabarack virága is szerepelt. Ugyanis a szolgahad mélységes tiszteletét kinyilvánítva a császár kakiját a sárgabarack virágához hasonlította. A császár orvosa minden ürítést követően alaposan megvizsgálta az uralkodói trotty színét, szagát (bocsi illatát) és – horribile dictu – az ízét, hogy így tehessen megállapításokat a császár egészségéről.

A park egyik installációjánál megtudhattuk azt is, hogy a középkori koreai agrártársadalomban az emberi ürülék trágyaként való továbbhasznosítása miatt a fekáliát szinte aranynak tekintették. Egy régi-régi koreai közmondás szerint inkább adtak valakinek egy csészényi rizst, mint egy vödörnyi bélsarat.

A múzeum épülete természetesen vécé formájú. Tetején azon országok zászlói lobognak, amelyek tagjai egy nemzetközi vécé szervezetnek (World Toilet Association). Csalódottan vettük tudomásul, hogy odafent nem leng magyar lobogó, jelezve, hogy országunknak még hátsó szándékai sincsenek e téren.

A múzeum bejárata előtt látható az alapító szobra. Sim Jae-duck a saját házát alakította át 2007-ben múzeummá. A Mr. Toilet névre is hallgató koreai önkormányzati polgármester állítólag a nagymamijának házában lévő árnyékszékben jött napvilágra, és ez a történeti háttér is inspirálhatta. Mr. Toilet a 2002-es koreai foci VB előtt aktívan részt vett abban a jelentős fejlesztési programban, ami arra volt hivatott, hogy a nagy eseményre érkező rengeteg szurkoló kulturált vécékörülményeket találjon Dél-Koreában.

Az illető egyáltalán nem viccnek szánta a múzeum létrehozását. Úgy gondolta, hogy a szegénységből a jólét felé nagy sebességgel szaporázó ország modernizációjában figyelmet kell szentelni a vízöblítéses árnyékszék térnyerésének is. Egyébként a múzeum koreai neve, a Haewoso a buddhista templomokban rendelkezésre álló illemhelyek gyűjtőneve.

A múzeum egyik termének falán gyerekek által a kakiról írt verseket lehetett volna olvasnunk, ha tudtunk volna koreaiul. A kísérő rajzok azért jelezték nekünk, hogy a téma a koreai gyerekek fantáziáját kellően megmozgatta.

Már Szöulba érkezésünk első napján volt alkalmunk boldogan megtapasztalni, hogy vécé terén mennyire előbbre tart Dél-Korea hazánknál. Bérelt lakásunkban a vécécsésze egyik szélén sokprogramos szerkezetet találtunk. Minden funkciót nem próbáltunk ki, de az alapállásban melegített vécéülőke az egész családot kéjesen lenyűgözte. A ki nem próbált programok között volt ülepöblítő szárító üzemmóddal megfejelve. Mint olvastuk vannak olyan ultramodern vécék, ahol még a lehúzásra szolgáló víz színét is be lehet állítani.

Amúgy dél-koreai utazásunk során minden közvécét példás tisztaságban találtunk. Alig okozott gondot, hogy hirtelen jött szükségleteink kielégítésére ne találtunk volna üdvös időkereten belül ingyenes és példásan steril közvécés megoldást.

Ahogy felületesen megismerkedtünk a koreai hétköznapokkal, az emberek viselkedésével, nem tartjuk véletlennek, hogy náluk ennyire természetes foglalkozni a kaksi témájával. Az volt az érzésünk, hogy a koreai ember jellemzően földhöz ragadt gondolkodású és az európaiakhoz képest az életfolyamatok egyszerű dolgaiban kevésbé álszemérmes.

Szerző: K.J.

Tekintse meg Dél-Korea utazási ajánlatainkat is!