Keresés az utazási ajánlatok között



Orvosi tanácsok


Utazás-egészségügyi online kutatás – a magyarok felelőtlenül utaznak!

 

A Kutatócentrum online kutatást végzett az Egészségtudatos Utazásért Program megbízásából az utazók körében, amelynek célja az volt, hogy feltérképezze az utazási szokásokat, azt, hogy a magyar utazók milyen módon szervezik utazásaikat és felkészülnek-e nyaralásaikra egészségügyi szempontból. A kutatás legfontosabb megállapításait ebben a háttéranyagban foglaljuk össze.
 
A Kutatócentrum a 24 év feletti internetezők körében végezte az utazási-egészségügyi felmérést, a válaszadókat több szempont alapján szűrték. Azokat kérdezték meg, akik tavaly utaztak külföldre, illetve idén is terveznek külföldi utazást. Mivel ez felmérés elsősorban az utazók egészségügyi tájékozottságát és ezzel kapcsolatos attitűdjeit vizsgálta, a kutatásból kiszűrték az érintett szakmákat, például akik az utazási, egészségügyi és az oktatási szektorban dolgoznak, vagy járványok miatt korábban kaptak védőoltást.
 
Válság: az utazók egyötöde idén itthon marad!
 
A kutatásban olyan utazók vettek részt, akik a tavalyi évben külföldön töltötték a szabadságukat, általában minden esztendőben nyaralnak és tervezik, hogy jövőre is külföldre utaznak. Ezen szűrő kritériumok alapján az utazók demográfiai jellemzőiből kiderült, hogy a rendszeresen nyaralók többsége 50 évnél fiatalabb és magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik, a válaszadók ¾-e társas kapcsolatban él. Háromból két utazó gyermektelen. Az utazók nagyobb része, 67%-uk az ESOMAR besorolás szerinti A-B státuszhoz tartozik. Négy utazóból három városban lakik, a fővárosiak aránya 35%-os volt a felmérésben résztvevők között. Az utazók célországait vizsgálva kitűnt, hogy a legtöbben európai célpontokat választanak (94%), a második helyen a földrészek listájában Afrika állt (12%). Az európai országok rangsorában úgy tűnik, hogy veszítenek vonzerejükből a nyugat-európai országok, főként azok, amelyek nem kifejezetten tengerparti, nyári, nyaralási célpontok. Az utazók körében viszont egyre népszerűbb Görögország és Horvátország. A válaszadók 22%-a, illetve 29%-a tervezi ezen országokba nyaralását idén. A gazdasági válság némiképpen érinti az utazásokat is, a tavaly külföldön nyaralók egyötöde nyilatkozott úgy, hogy idén csak belföldön pihen majd. A külföldön és belföldön is nyaralók nagyrészt ugyanezt megtehetik majd az idei esztendőben is. Az utazás időtartama nem változik a korábbi évekhez képest, továbbra is jellemzően 7-12 nap, az utazás 1-1,5 hónappal a megkezdés előtt kezdik el leszervezni.
 
A magyar utazó a neten keres utazási információkat!
 
Az utazási szokásokat tekintve elmondható, hogy a nyaralók többsége a szállodákat (37%) és az apartmanokat (34%) kedveli. A legtöbbjük tengerparti nyaralásra készül (70%), az országjáró utazás inkább az 50 év felettiek körében kedvelt. Az utazás módját nézve kitűnik, hogy a nyaralók 51%-a, azaz nagy része autóval indul útnak, a válaszadók 34%-a a repülőt választja, más közlekedési eszközzel elenyészően kevesen utaznak. A gyermekes családok azonban jobban preferálják az apartmanokat és inkább autóval közlekednek. Az utazók a nyaralás előtt többféle forrásból is tájékozódnak a célországot és az utazás módját illetően, 84%-uk az interneten keres, 42%-uk ismerősök ajánlásait is figyelembe veszi, míg 34%-uk az utazási irodák katalógusait is használja. Természetesen az egyes kategóriák között vannak átfedések, hiszen a legtöbben több forrásból is merítenek információkat. Az interneten a keresés módszerei között egyértelműen a különböző keresők vezetnek, ezután következnek az utazási irodák oldalai, majd az utazással foglalkozó portálok és híroldalak. A legtöbben a látnivalókat, a lehetséges szállásokat, a repülőjegyeket, az árfolyamokat és az akciós utakat nézik a világhálón.
 
A magyar utazónak nem fontos az egészsége
 
Sajnos a kutatás adataiból egyértelműen kitűnik, hogy a magyar utazók egyáltalán nem készülnek fel nyaralásukra egészségügyi szempontból. Az úti célpontok vizsgálatánál kitűnt, hogy a magyar nyaralók 49%-a, azaz a fele olyan országba tervezi utazását, ami hepatitis veszélyeztetett ország. Ilyenek például: Bulgária, Tunézia, Egyiptom, Románia és a legtöbb egzotikus úti célpont, ugyanakkor előfordulhatnak fertőzések Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban és Franciaországban is. Ennek ellenére csak igen kis töredékük keres információkat egészségügyi kérdésekről, mindössze a válaszadók 22%-a nyilatkozott úgy, hogy tájékozódik ez ügyben is. Akik információkat keresnek, azok többnyire a védőoltások, a vírusos fertőzések, a hasmenés, napvédelem és a szükséges gyógyszerek iránt érdeklődnek. Az egészségügyileg tájékozódók 44%-a keres hepatitisszel kapcsolatos tudnivalókat, mindezekhez még fontos megjegyezni, hogy a magyar utazóknak csupán 10%-a oltott hepatitis A ellen, amely betegség a mediterráneum egyik leggyakoribb fertőzése. Ez egyébként a leggyakrabban felvett utazási védőoltás, így más utazási fertőzések ellen még kevesebben védekeznek vakcinával. Ennek a nemtörődömségnek a hátterében valójában az állhat, hogy az utazók nem tartják veszélyesnek az egyes országokat. A válaszadók 29%-a általában nem tudja, hogy a nyaralási célpontján milyen fertőzések és egészségügyi problémák fordulnak elő, 47% meg van győződve arról, hogy ahova készül, ott nincs sem hepatitis veszély, sem más fertőzésnek nem lesz kitéve, csupán 24% nyilatkozott úgy, hogy hepatitis és egyéb fertőzésveszélyes országba készül. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a magyarok nincsenek tisztában a valósággal!
 
A hepatitis, a mediterráneum fertőzése sem hatja meg a magyarokat
 
A mediterrán régiót tekintve a válaszadók többsége egyáltalán nem gondolja azt, hogy hepatitis veszély lenne például Egyiptomban, Tunéziában, vagy akár Olaszországban, holott az istvándi hepatitis járvány vírusát egy olasz utazó hurcolta be Magyarországra. Európában 2006-ban egyébként több, mint 20 000 hepatitis fertőzést regisztráltak, több kelet- és nyugat-európai országban is járványok alakultak ki a behurcolt kórokozók miatt. A Földközi-tenger kagylóinak 40%-a hepatitis A fertőzött, így a tengeri ételek fogyasztása is potenciális veszélyforrás lehet. Arra a kérésre, hogy soroljon fel hepatitis veszélyeztetett országokat az utazók többsége egzotikus célpontokat említett, a listát Egyiptom, Tunézia, Afrika és India vezette, az európai mediterrán országok nem jutottak szerephez a rangsorban, holott a valóság mást tükröz. A téves biztonságérzetet erősítheti az is, hogy az utazók 82%-nak még soha nem volt semmilyen egészségügyi problémája utazás alatt. Azok, akik megbetegedtek főként hasmenéssel (58%), hányás (28%) napégéssel és napszúrás (24%), vírusos fertőzéssel (9%) küzdöttek a nyaralásuk alatt. Mivel a mediterrán utazási szezon fontos egészségügyi témája a hepatitis betegség, ezért a kutatásban az ezzel kapcsolatos védőoltási attitűdökre is rákérdeztünk. Az utazók 84%-a nem kívánja beoltatni magát, mert úgy vélik, hogy nem utaznak hepatitis veszélyeztetett országba, mert más módon védekezik vagy nincs elég információja még a döntéshez. Az utazók háromnegyede úgy gondolja, hogy olyan országba készül, ahol nem fertőződhet meg, mások azzal nyugtatják magukat, hogy ha olyan fontos lenne ez az oltás, akkor kötelező lenne államilag, mások pedig bíznak a szálláshely higiéniájában. Holott a tapasztalatok mást mutatnak, pár évvel korábban például egy ötcsillagos egyiptomi szállodában fertőződött meg több száz turista hepatitisszel. Ezek a számok messze elmaradnak a nyugat-európai átlagtól, ahol például az utazók két harmada keres egészségügyi információkat, és 30% feletti a védőoltással védekezők aránya. Megdöbbentő az is, hogy a megkérdezettek 22%-a nem tudja, hogy kapott-e már hepatitis elleni védőoltást. A hepatitis B elleni védőoltás 1999 óta kötelező a 14 évesek körében, a megkérdezettek generációja nem esett ebbe a korcsoportba, így hepatitis B elleni vakcinát bizonyára nem kaptak. A hepatitis A elleni védőoltás nem kötelező, így a megkérdezettek közül csak azok kaphattak, akik saját maguk kértek valamilyen célból. Az is sajnálatos adat, hogy a védőoltást felvevők közül csupán az utazók egyharmada veszi fel az ismétlő oltásokat, holott az életre szóló védettség csak ezekkel biztosított. Az utazók 10%-a oltatta be magát hepatitis ellen és további 16%-uk tervezi, hogy magának vagy családtagjának beadatja a védőoltást. Egyébként a gyermekeknek többen adatnák be a vakcinát, mint saját maguknak: 10% versus 8%. A védőoltást egyébként a legtöbben a háziorvosnál (90%) kérik, második helyen az oltóközpontok állnak (3%).
 

További információ

vissza
Bécs: az élvezetek művészete

Bécs: az élvezetek művészete

2014. 11. 13.

A kulináris és kulturális élvezeteket sehol máshol nem fejlesztették olyan művészi szintre, mint Bécsben. Az éttermek egyedülálló fogásokkal várják az ínyenceket, miközben a bécsi múzeumok a legkülö... Tovább


További hírek
Vista a közösségi oldalakon
Tovább
Kedvezmények a Vistánál
Tovább
A Vista az OXXO Racing Team büszke támogatója
Tovább
Orvosi tanácsok
Tovább
Közlekedés
Tovább
Országinformációk
Tovább


Tovább a teljes adatbankhoz




Országinformáció - Kérjük, válasszon országot!

Földrész: