Országnév: Egyiptomi Arab Köztársaság
Népesség: 77,5 millió fő
Kiterjedés: 1 001 450 km? (ebből víz: 0,6 %)
Éghajlat: mediterrán jellegű, déli részein inkább trópusinak érezhetjük. Nyáron a hőmérséklet 30-40 fok közötti, télen 10-15 fok, eső alig esik, rengeteg a napsütés, az időjárás legkellemetlenebb jelensége a sivatagi homokvihar.
Főváros: Kairó
Lakosság: Fellah 62%, arab 15%, kopt 7%, beduin 3%, egyéb 13% (hamita, berber, vegyes bevándorlók, pl.: 3-4000 magyar)
Hivatalos nyelv: arab
Vallás: Szunnita mohamedán: 93% kopt keresztény: 7%
Időeltolódás: UTC +2 (NYISZ: nincs)
Pénznem: Egyiptomi font (LE/?E/EGP)
Vízum: Magyar állampolgár vízum birtokában, megfelelő anyagi fedezet felmutatása mellett utazhat be Egyiptomba. A vízumkérelmet bármely egyiptomi nagykövetségen vagy konzulátuson lehet benyújtani. Minden vízum a kiadástól számított 3 hónapig érvényes és 1 hónap kint tartózkodást tesz lehetővé. Az útlevélnek a belépéstől számítva legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie.
Borravaló: Jellemző a Közel-Kelet idegenforgalmára, hogy az út elején a helyi képviselők baksist szednek be, amit az ún. belső személyzet kap meg (határőrök, vámosok, hotel managerek). Ez a boldoguláshoz szükséges jövedelmük része. Emellett minden turistától mindenhol elvárják a borravalót, melynek összege a turizmusban általánosan elfogadott szabályok szerint alakul (kb. 10 %).
Történelem:
Kr. e. IV. évezred végére két királyság alakult: Alsó-Egyiptom és a délebbre fekvő Felső-Egyiptom. A két területet az I. dinasztiát alapító Menész fáraó egyesítette a Kr.e. III. évezred elején. Az Óbirodalom korában Egyiptom első virágkorát élte, központja Memphisz volt. Az V. dinasztia idején a birodalom ugyan szétbomlott, de a Középbirodalom korában megkezdődött az újraegyesítés, és a főváros Théba lett. A Középbirodalmat a hikszoszok megdöntötték, majd az Újbirodalom idején Egyiptom újra virágzásnak indult. A XX. dinasztia alatt azonban a társadalmi ellentétek kiéleződtek, és felkelés robbant ki. Egyiptomot elfoglalták az asszírok, majd a perzsák, Kr. e. 332-ben pedig beolvadt Nagy Sándor világbirodalmába, majd Kr. e. 30-ban római provincia lett. Ekkor újabb hódítók (núbiaiak, afrikaiak, perzsák) érkeztek Egyiptomba. 640-ben megérkeztek a földrészre az arabok, akik az iszlám vallást hozták Egyiptomba. A birodalom ezután „kézről kézre" járt: először keresztesek, mamelukok, törökök, később pedig Napóleon vonult be, akit a britek 1801-ben kiűztek. Az I. világháború alatt Egyiptom a szövetségesek oldalán sorakozott fel, röviddel ezután a britek megengedték egy nemzeti politikai párt, a Wafd megalakulását. Az alkotmányos monarchia fejévé I. Fuad királyt választották. A következő 30 évben a britek, a monarchisták és a Wafdisták harcoltak a hatalomért. 1952-ben a száműzött katonacsoportok vezetője, Nasser egy államcsínyben magához ragadta a kormányzást. Az 1950-es 60-as évek fordulóján Nasser megpróbálta egyesíteni Egyiptomot, Szíriát, Jement és később Irakot. 1977-ben Szadat béketárgyalásokat kezdett. Izrael beleegyezett, hogy visszavonul a Sínai-félszigetről, és Egyiptom hivatalosan elismeri Izraelt. A palesztin kérdésről azonban nem történt megegyezés, sokan úgy érezték, hogy Szadat becsapta őket. 1981. október 6-án meggyilkolták az államfőt. Ekkor Hosni Mubarak, Szadat elnökhelyettese esküdött fel, azóta is ő az ország vezetője. Mubarak javítja a kapcsolatokat Izraellel és más arab államokkal is.
Közlekedés: Az országon belül a legfontosabb turistaközpontokba légi-, vasúti- és autóbusz közlekedés is van. A legtöbb út aszfaltozott és meglehetősen jó állapotú, ugyanakkor egyes útszakaszokon útdíjat kell fizetni. Turisták számára előírják a nemzetközi jogosítványt ("carnet de passage") és egy helyi kötelező személybiztosítást. Egyiptomon belül több autóbusz-társaság működik, szinte valamennyi nagyon jó szolgáltatást nyújt. A buszok modernek, légkondicionáltak, kényelmesek. Minden ismertebb város, illetve üdülőhely elérhető autóbusszal. Hurghada és Sharm el Sheikh között rendszeres hajójárat közlekedik meghatározott napokon.
Elektromosság: 220 V
Kultúra: A főváros, Kairó, Afrika legnagyobb városa, évszázadok óta kulturális, oktatási és kereskedelmi központ.
Egyiptomban mind az iszlám, mind a kereszténység befolyása meghatározó. Az Al-Azhar Egyetem a legrégebbi iszlám felsőoktatási intézmény: 970 körül alapították az azonos nevű mecsettel együtt. Mindenkori első emberét hagyományosan a szunniták legfőbb vezetőjének tartják (ilyen hivatalos cím nem létezik). A Kopt Ortodox Egyház mintegy 50 millió hívőjének vezetője az alexandriai pátriárka.
Bár nem túl gazdag ország, Egyiptomban nem kevesebb, mint 30 műholdas csatorna üzemel, és évente több mint száz film készül, immár az új stúdiónegyedben is, amelyet „a Kelet Hollywoodjának" neveznek. A filmiparban fő versenytársai a térségben a Perzsa-öböl államai és Libanon. Az arab országok közül egyedül Egyiptomban található operaház.
Gasztronómia
Az egyiptomiaknak nagyon sok specialitásuk van. Egy régi arab közmondás szerint a vendég annyira tiszteli házigazdáját, amennyi ételt elfogyaszt az asztalánál. A vendégszeretet még a sivatagban is érvényesül, ahol az utazó "Allah vendége". Azok, akik jobban szeretik a megszokott ízeket, az elegáns hotelek és éttermek ajánlatai között találhatnak kedvükre valót. A helyi specialitások közül néhány:
KEBAB: kockára vágott bárányhús citromlével és olívaolajjal bedörzsölve, rövid nyársra tűzve, faszénen sütik.
SHWARMA: függőleges nyársakon sült bárányhús, két kovásztalan kenyér között.
KOFTA: fűszeres darált bárányhús virsliformára töltve; rövid nyársakra tűzik, gyakran kebabbal felváltva.
FOOL: különféle párolt babból álló étel, arab kenyérrel gyakran reggelire is adják.
SAMAK: halak és kagylók a Nílusból és a Földközi-tengerből, bőséges és ízletes.
BACLAVA: több réteg kelt tészta cukros diós töltelékkel. a sütőből kivéve leöntik mézzel.
SHAI: tea, rendszerint pohárban szervírozzák.
ASSIR: friss gyümölcslé.
DOUM: Asszuán környéki, gyümölcsszerű ital, pálmafa belsejéből készítik.
STELLA SÖR: a belga Stella Artois-hoz hasonló, a turisták körében közkedvelt sör.
Sportolási lehetőségek:
A Vörös-tenger egyre népszerűbb a búvárkodók körében. A part mentén több 1000 km-en lehet búvárkodni, mely során több mint 400 féle korallt, 1500 féle halat lehet megcsodálni.
A szállodák különféle sportolási lehetőségeket biztosítanak saját vendégeik számára.
Főbb látnivalók:
- Kairó , az egyiptomi utazások kezdete és vége. Kairó, Egyiptom fővárosa és Afrika legnagyobb városa is egyben. A Nílus mentén fekszik ott, ahol a folyó sok mellékágra válik szét, melyek a Földközi-tengerbe torkollanak. Kairó amellett, hogy modern város, az ezer éves arab kultúra hagyományinak őrzője is egyben. Az égbe szökő modern felhőkarcolók tövében kereskedők árulják színes portékáikat.
- Giza a Nílus nyugati partján terül el. Itt található a világ hét csodájának egyike, a gigászi méretű és rejtélyes piramis-együttes - a Kheopsz, Chefren és Mükerin piramisok. Közülük a legnagyobb a több mint 140 méter magas Kheopsz. Nagy dinasztiák és hódítók felemelkedését és bukását élték túl. Közelükben fekszik a Szfinx, valamint kisebb piramisok és templomok.
- Luxor az ókori Théba helyén épült, és ma Egyiptom leglátogatottabb része. Legfontosabb látnivalók a Luxor templom és a Karnak templom. Kairóból naponta buszok és vonatok járnak Luxorba.
- Alexandria
A makedón Nagy Sándor, miután meghódította Görögországot, Egyiptomba ment, és a Földközi-tenger partján kiválasztotta fővárosát, az Alexandria nevű kis halászfalut. Főbb látnivalók a Greco-római múzeum, a római amfiteátrum, a Pompei oszlop és a Kom ash-Shuqqafa katakomba.
- Port Said a Szuezi-csatorna északi bejárata a Földközi-tenger partján. Fiatal város: Said pasa alapította 1859-ben, amikor a Szuezi-csatorna feltárását megkezdték. Az 1956-os szuezi válság, majd az 1967-es és 1973-as izraeli háborúk során lebombázták, és bár nagyrészt újjáépítették a várost, itt-ott még látszanak a károk. A várost a századfordulós gyarmati építészet jellemzi.
- Aswan Egyiptom legdélebbi városa, a Nílus másik végében található, nem messze a Ráktérítőtől. A közepén található az Elefánt-sziget.
- Hurghada
Hurghada a Vörös-tenger partján fekszik mintegy 500 km-re Kairótól. A Vörös-tenger az Indiai-óceán beltengere, nevét egy különleges, a tenger alját vörösre festő tengeri moszatnak köszönheti. Hurghada egész évben jó feltételeket biztosít a fürdéshez. A tenger vizének hőmérséklete ritkán csökken 22 C °alá. Hurghadánál a kristálytiszta tengert finom homokkal borított hosszú strandok szegélyezik. Sok helyen nyúlnak a tengerbe korallzátonyok, melyek víz alatti szépsége elkápráztatja a búvárkodás szerelmeseit. Azok számára, akik ennek a sportnak nem hódolnak, tengeralattjárók és üvegfenekű hajók engednek bepillantást a víz alatti világba.
- Karnaki templom-együttes
Luxorból a legtöbben busszal vagy konflissal mennek Karnakba, de aki ráér, annak megéri a gyalogos séta. Három kilométer a távolság, és aki nem a Nílus parti sétányon megy, hanem keresztül kasul a külvárosi utcákon, az találkozni fog a valódi Egyiptom arcával. Karnak hatalmas területen fekszik, és sok épület maradványát tartalmazza. Az épületek sokasága kb. kétezer éven át épült, így dinasztiánként változott a kép, és gyakran az elődök által épített remekművek anyagát használták fel az újabb építkezésekhez.
- Hajózás a Níluson
Ötcsillagos hajók indulnak Luxorból és járják be az egyiptomi kultúra fő verőerét, viszik el az utazót legszebb kincseihez. A Nílus évenkénti áradása teremtette meg a fáraók országának gazdagságát, ezért az ősi Egyiptomban különös tisztelet övezte a folyót. Az egyiptomiak a legfontosabb templomaikat köszönetük jeléül építették. Az utazás felöleli Egyiptom összes fontosabb emlékét. Mód nyílik Kairó és Gíza piramisainak megtekintésére, a Királyok völgyét, Hassepszut királynő templomát, a Memmon kolosszust, Edfu és Kom Ombó templomait, Asszuánt ás az Elefánt-szigetet is megtekinthetik az utazók.
További érdekességek és hasznos információk:
Egyiptom - Útikritika
Hurghada - Útikritika
Kairó - Útikritika
Luxor - Útikritika
Marsa Alam - Útikritika
Sharm El Sheikh - Útikritika
