Kanada dióhéjban
- Országnév: Kanada
- Államforma: alkotmányos monarchia
- Népesség: 32,8 millió fő
- Főváros: Ottawa
- Hivatalos nyelv: angol és francia
- Kiterjedés: 9 984 670 km? (ennek 8,62 %-a víz)
- Lakosság: brit 28%, francia 23%, egyéb európai 15%, amerikai őslakos 2%, egyéb (jobbára ázsiai, afrikai, arab) 6%, vegyes származású 26%
- Vallás: római katolikus 42,6%, protestáns 23,3% (ebből United Church 9,5%, anglikán 6,8%, baptista 2,4%, lutheránus 2%), egyéb keresztény 4,4%, muzulmán 1,9%, egyéb 11,8%, vallástalan 16% (2001)
- Időeltolódás: UTC -3,5
- Pénznem: Kanadai Dollár (CAD)
- Elektromosság: 110 V, 120 V
Időjárás
Kanada déli részének az időjárása hasonló Magyarországéhoz, csak kicsit szélsőségesebb. Nyáron az átlagos hőmérséklet +30 fok, míg télen -15 fok körül van. Két lényeges befolyásoló tényezővel azonban számolni kell: nyáron a hatalmas tavak okozta magas páratartalom miatt a +30 fok néha +40 foknak érződik és télen a nagyon erős, hideg szél miatt a valós hőmérséklet sokszor 10 fokkal hidegebbnek érződik.
Vízum
Nincs. A tervezett tartózkodás után még legalább hat hónapig érvényes útlevélre van szükség.
Borravaló
Étteremben és pizzériában ajánlott a 15-20 százalék, mert ez része a munkabérnek. A hordárnak bőröndönként egy kanadai dollárt, a szobalánynak éjszakánként egy vagy két dollárt, a taxisofőrnek pedig az ár 15 százalékát szokás adni.
Történelem
Kolumbusz előtt több ezer évvel már voltak lakói a mai Kanadának, akik valószínűleg a Bering-szoroson keresztül érkeztek. Időszámításunk szerint 1000 körül a vikingek is láthatták keleti partjait. Amerika felfedezése után 1534-ben egy Cartier nevű úriember alapította az első folyamatosan lakott települést a Szent Lőrinc folyó torkolatánál. Az 1600-as évek elején alapították Québec városát. 1663-ban Kanada Franciaország provinciájává vált. 1670-ben aztán megjöttek az angolok és a prémkereskedelemben elkezdődött a verseny. Egy darabig békésen éltek egymás mellett, ám 1745-ben az angolok elfoglaltak egy francia erődöt. Az igazi háború azonban 1756-ban kezdődött, ami Hétéves Háború néven vált ismertté. Végül 1763-ban Franciaország lemondott Kanadáról, átengedve azt az angoloknak. Az amerikai függetlenségi háború alatt több mint ötvenezer, az angol koronához hű brit vándorolt át Kanadába, kiegyenlítve a francia-brit népességi arányt. Folyamatosan zajlottak a háborúk az új USA és a királyhű Kanada között 1812-ig. Aztán kiegyeztek a felek. 1867-ben az angol parlament elfogadta a Brit Észak-Amerikai Törvényt, ami a kanadai alkotmánynak fogható fel. 1885-ben készült el a keleti és nyugati partot összekötő vasútvonal. 1912-re az összes terület a központi kormányzat ellenőrzése alá került Newfoundland kivételével, ami 1949-ben lépett be a közösségbe. Az I. világháborút követően Kanada lassan növekedett, majd 1931-ben önként lépett a Brit Nemzetközösségbe. A II. világháborúban a kanadai katonák a briteket erősítették, és hadat üzentek Japánnak a pearl harbor-i terrortámadás után. A világháború után Kanadát elárasztották a bevándorlók hadai. 1975 óta több megállapodást is aláírtak az őslakos indiánokkal területi kérdésekről. Bár Kanadában békésen éltek egymás mellett a francia és az angol anyanyelvűek, a francia nacionalizmus nem hagyott alább. A québec-iek többször is népszavazást szorgalmaztak a szétválásra, ami 1995-ben mindössze néhány ezer szavazaton múlt.
Közlekedés
Kiépült vasútvonallal, autópályákkal, vízi útvonalakkal, csatornahálózattal rendelkezik az ország. Kikötői, öblei forgalmasak, repterein kívül a légi közlekedés szolgálatában helikopter-leszállópályák is állnak.
Telefonálás
Neo Phone telefonkártyával vezetékesről, fülkéből és mobilról egyaránt 35 Ft/perc a hívás díja Magyarországra.
Kultúra
A kanadai kultúrára igen nagy hatással van a brit és az amerikai, de ez a befolyás számos egyedi jellegzetességgel keveredik. Különösen az utóbbi évtizedekben, az 1967-es centenárium óta erősödött meg az önálló kanadai identitás. A növekvő amerikai kulturális jelenléttől való félelmek több törvényt és kormányzati intézkedést szültek, melyek a kanadai kultúra őrzését támogatják. Ugyanakkor a kanadai identitás részben az USA-tól való elkülönülés alapján áll. Például a kanadaiak az amerikai olvasztótégely-szemlélet helyett inkább az egyes népcsoportok egymás mellett éléséről, s az általuk létrehozott kulturális mozaikról beszélnek.
Sportolási lehetőségek
Kanada legnépszerűbb sportága a jégkorong. A kanadai jégkorong-válogatott 23-szoros világbajnok, legutóbb 2004-ben nyert aranyérmet. A jégen csúszó nehéz gránitkorongokról és a lelkesen söprögető játékosokról felismerhető curling az ország egy másik közkedvelt sportága. A szánhúzás szintén jellegzetes kanadai sportág. A legfőbb síközpontok Ontarióban, Québecben, Albertában, illetve Whistler környékén, British Columbiában találhatók, de aki valami igazán különlegesre vágyik, menjen el az alaszkai határ közelébe, ahol akár az inuit eszkimó indiánok sajátos sportágait is gyakorolhatja.
Főbb látnivalók
Ottawa az ország fővárosa, és negyedik legnagyobb városa. Az Ottawa völgyben fekszik, Ontario tartomány keleti felén. A város az Ottawa folyó mellett terül el, ami Ontario és Québec tartományok határát képezi.
- Montreál az angol és a francia szokásokat ötvöző, kétnyelvű városa Kanadának. XVIII. századi épületek, köztük a Régészeti és Történeti Múzeum teszik hangulatossá utcáit. A szélsőségesen hideg téli időjárás miatt a hideg hónapokban föld alatt található éttermekbe, mozikba járnak szórakozni az emberek.
- Vancouver dombos vidéke az óceán mellett fekszik. Öblök szegélyezik, hidak tarkítják. A belvárosba a viktoriánus stílusban épült Gastown, és a dús növényzetű Stanley park csábít. A város környéke természetjárásra kiválóan alkalmas, a Vancouver-szigeten még bálna-megfigyelésre is van lehetőség.
- British Columbia és Alberta államok határán terül el a Sziklás-hegység. Két hatalmas nemzeti parkra osztották, ezek közül Banff Kanada első természetvédelmi területe. Itt található a türkizkék vizű Moraine tó. Banff-et a Jasper nevű másik nemzeti parkkal a Columbia jégmező köti össze, ahol harminc gleccser található, és termálfürdőzésre, barlangászásra is lehetőség nyílik.
- Alberta, Saskatchewan és Manitoba államokon át terül el a kanadai préri. A végtelennek tűnő mezőgazdasági területeket nemzeti parkok szakítják meg. A bölények csordái szabadon legelésznek a Lovagló-hegyi Nemzeti Parkban, a Fort Mcleod melletti védett terület pedig a Fekete lábú indiánok emlékhelyét őrzi. Kajak- és kenutúrák adnak lehetőséget arra, hogy a kanadai tájakban még többet gyönyörködhessünk. A prérin hozták létre az ukrán telepesek Yorkton városát is, melynek hagymakupolás templomai új színt csempésznek az amúgy is változatos tájba. A loch-nessi szörny rokonsága a Manitoba-tóban élt néhány évezredet. Ennek a tónak a partján épült Narcisse városa, ahol ma több mint 10 000 vörös oldalú abroncskígyó él.
- Toronto Kanada legnagyobb és legnépesebb városa, Ontario állam központja. 5,5 milliós lakossága 100 féle nemzetiségből áll. Irokéz nyelven Toronto jelentése „ahol a fák a vízben állnak". Egykor ugyanis a huron indiánok facölöpöket vertek a Simcone-tóba, hogy könnyebben tudjanak halászni. A város a Nagy-tavak egyikének, az Ontario-tónak a partján fekszik, amelyen élénk hajóforgalmat bonyolítanak.
- A Prince Edward-sziget tagolt, sziklás partjait a Szt. Lőrinc-öböl vize mossa. Az 5700 km?-nyi terület belseje dombvidék. Kanada önálló tartománya, hetedikként csatlakozott a domíniumhoz. A szigeten virágzik a gabona- és burgonyatermesztés, ló-, szarvasmarha-, sertés- és prémesállat-tenyésztés és a halászat. Egész Észak-Amerikában a szigeten terem a legjobb burgonya. Fővárosa Charlottetown, ahol a gregoriánus stílusú parlamentben még ma is ott áll az az asztal, amely köré 1864-ben a kolóniák küldöttei összegyűltek. A Prince Edward-szigeten jellegzetesen angol módon éltek. Korábban - a ma már hiányzó erdőségeinek köszönhetően- hajóépítéséről híresült el a tartomány, majd a vas hódítása miatt háttérbe szorult ez az iparág, és csak mostanában virágzott fel újra a sporthajók építésével. Charlottetownban a Memorial Centre-ben ezer személyt befogadó színház, képzőművészeti galéria, könyvtár és egy ünnepi terem, Memorial Hall várja a látogatókat, amelyet Erzsébet királynő avatott fel a Memorial Centre többi létesítményével egyetemben, 1964-es kanadai látogatásakor.
- Nunavut az eszkimók irányítása alatt álló önálló terület. Az itt élő inuitok nyelve az inukitut, amely a XVIII. században fejlődött ki. A 2 millió négyzetkilométernyi, kopár, sziklás, hóval és jéggel fedett terület önállóságáért az eszkimók több mint 20 évet harcoltak. Nunavutban gyémántbánya is található. Kanada nemzetközi viszonylatban jelenleg a harmadik legnagyobb gyémánttermelő ország.
Legfontosabb kikötők
Vancouver, Sept-Íles és Pointe Noire, Port Cartier, Thunder Bay, Montréal, Hamilton; Saint John, Québec, Halifax.
Nemzetközi repülőterek
Montréal, Ottawa, Winnipeg, Edmonton, Toronto, Calgary, Gander, Halifax, Hamilton, London, Québec, St. John, St John's, Saskatoon, Thunder Bay, Whitehorse.
További érdekességek és hasznos információk:
