Zöld-foki Köztársaság

Zöld-foki Köztársaság

Párommal, 2011. decemberének végén nyaraltunk, a Sao Vicente nevű szigeten töltöttünk 7 napot.
Cabo Verde, az aktív pihenést kedvelőknek, a más kulúrákat és népeket megismerni
vágyóknak, és természetesen, a hullámlovasoknak fog felejthetetlen élményt nyújtani.
(Előre bocsátom, hogy a SAL nevű szigeten -ahová a turisták többsége érkezik-, nem jártunk, ezért erről nem áll módomban beszámolni.)
Szállásunk, -közel az óceánhoz-, a Foya Branca hotelben volt. A szálloda tiszta, -naponta takarítanak-, a reggelivel meg voltunk elégedve. Egyszerűbb étkeket, melegszendvicsket egész nap lehet enni a hotel éttermében. Szobánk erkélyéről láttuk és hallottuk az óceánt. A szálloda, a sziget fővárosától Mindelo-tól, kb. 10-15 perc autóútra található.
Idegenvezetőink: Szabó Barbara és Szabó Erika voltak, akik egy ideje a szigeten élnek, és egy kisvállalkozást üzemeltetnek. Barbi és Erika, valamint Peti, Erika férje, nagyon kedvesek és segítőkészek voltak, valamint jól felkészültek a sziget -rövid- történelméből, és sokat meséltek a helyiek szokásairól. Volt, hogy az esti vacsorához valót, a helyi zöldségpiacon és halpiacon vásároltuk meg. Fürödtünk az óceánban, mely a nagy hullámok miatt maradandó élményt nyújtott. Az óceán vize élvezhető, hőmérséklete kellemes, kb.22 fokos volt.
A szél, ebben az évszakban zavaró lehet, főleg az óceánparton, mivel a homokot nagy sebességgel hordja a szél. A nap égető, amennyiben nem takarja felhő. Idegenvezetőink szerint az ottlétünk alatt a sziget időjárásához képest, rossz idő volt, kb. 25 fok, "térdig érő" szél, a napot pedig felhők takarták ottlétünk jó részében. Ez viszont a túrázáshoz kiváló volt. Idegenvezetőink szerint novemberben esik eső, ekkor viszont árvíz mossa a szigetet. A Salamansa nevű kis faluba is ellátogattunk, mely közel van az óceánparthoz. A falucska párszáz lakója 3 család leszármazottja. Az óceánparton egy fiatal házaspár, kitesurf bérbe adással fogalakozik, ill. a sportot maguk is művelik, melynek a sziget ezen része kedvez. Ezen kívül még számos érdekes helyen voltunk Sao Vicente szigetén, mint pl. a Viana vulkán, amelyet mi is megmásztunk.
Santo Antao vulkáni szigetére is átkompoztunk, mely gyönyörű. Itt, az óceánparti városkák viszonylag nagyobb települések, ahol több ezer ember él. A helyiek egy része, a hegyekben elszórt házacskákban, kunyhókban lakik. Földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. Én itt láttam életem első igazi földi paradicsomát: vulkáni hegyoldal völgyében patakocska, mellette kis akolkák ahol az állatokat tartják, felette pár kunyhószerű házacska. A házacska és az akol körül, kis teraszokon veteményesek vannak. Mindenük megvan...
110 Zöld-foki eskudót adnak 1 euróért. Eruróval a nagyobb üzletekben lehet fizetni.
Budapestről nincs közvetlen járat, ezért a Lisszabonból induló menetrend szerinti járattal mentünk a szigetre, melynek "nemzetközi repülőtere van", persze nem európai
Sajnos búvárkodásra nem jutott időnk, viszont szalszázni tanultunk, és a gyönyörű óceánparton piknikeltünk. A szigeten portugál a hivatalos nyelv, de a helyiek egymás közt kreol nyelven beszélnek. Érdekes, színes, felejthetetlen élményekkel tértünk haza.

Nagy Gabriella és Berki András
2012.01.07.

A hozzászólást utoljára szerkesztette: 2012-01-07 19:58