Találatok szűrése (3)
Szabadszavas
Ár szerint
Dátum szerint (Indulási időpontok)
Országrészek
Utazás módja
Programhossz
Szálláskategória
Ellátás
Utazás típusa
Lista nézet Táblázatos nézet

Kolumbia a dél-amerikai kontinens északnyugati részén található ország. Tőle északra már Közép-Amerika kezdődik. Ez az igen nagy területű ország 3 fő tájra bontható. Az egyik a Kordilerrák láncai, mely az ország északi és nyugati részén húzódik. Ezek helyenként 4500 m fölé is magasodnak. Másik nagy táj az esőerdő területe, mely az ország déli részére terjed ki. A harmadik egység az Orinoco-medence vidéke, mely a keleti területeket foglalja el. Számos tényező alakítja ki a klímaterületeket, illetve viszonyokat. Ilyenek a tengerszint feletti magasság, az egyenlítőn való fekvés, illetve közelség, a kicsi óceántól való távolság, a ciklonok hiánya és a meleg tenger áramlások.

Országnév: Kolumbiai Köztársaság

Főváros: Bogota

Kiterjedés: 1 141 748 km2

Népesség: 45 millió fő

Lakosság: mesztic 58 %, fehér 20 %, mulatt 14%, fekete 4 %, zambó 3 %, indián 1 %

Hivatalos nyelv: spanyol

Időeltolódás: - 6 óra

Éghajlat, időjárás: Területének legnagyobb részén egyenlítői klíma uralkodik, itt a csapadék mennyisége meghaladja az évi 2000 mm-t is. Kis területen, az ország északi részén még szavannával is találkozhatunk, illetve Kordillerák területén hegyvidéki éghajlat található. Ezeknek megfelelően hullik a csapadék. A növényzet javarészt esőerdő, illetve trópusi sztyepp jellegű.

Vízum: Kolumbia egyoldalú vízummentességet biztosít a turista célból, érvényes útlevéllel beutazó magyar állampolgárok részére 30 napos tartózkodáshoz, amely legfeljebb két alkalommal további 30-30 napra, összesen tehát legfeljebb 90 napra meghosszabbítható.

Pénznem: kolumbiai peso (COP), váltópénz: centavo

Étkezés: A kolumbiai konyha az amerikai, az afrikai és a francia keverékeként jött létre, de sokban hasonlít a spanyolra is. Az ételek nagy részének a legfőbb alapanyagai: a csirke, a burgonya, a rizs és a bab. Mivel rendkívül kedvező itt a klíma ezért számos gyümölcs és zöldség megterem, amit a kolumbiaiak szívesen használnak ételeikben. Tartományonként azért tapasztalható némi eltérés az ételekben. Legtöbben a santanderi konyhát dicsérik. A sokféle zöldséget leginkább köretként, vagy levesként készítik el. Egyik legismertebb zöldségalapú ételük a burgonyaleves (ajiaco), melyet a legízletesebben Bogotano környékén készítik. Másik kedvelt levesük a caldo (húsleves oldalassal). Az egyik legérdekesebb étel, amivel itt találkozhatunk az a hormiga culona, ami nem más mint egy adag sült hangya. Húsételeik közt a leggyakoribbak a rostonsültek, amiket általában yucával és salátával fogyasztanak. Országszerte készítenek sokféle halételt, tavi- és tengeri halból egyaránt. A kolumbiai ételek rendkívül laktatóak, így egy háromfogásos ebéd elfogyasztása igen nagy kihívás lehet. A gyümölcsökből salátákat, süteményeket készítenek. Sokféle teát ismernek a kolumbiaiak, és szívesen is fogyasztják őket. Az alkoholos italaik közül fontosak a sörök, valamint a borok, de azok minősége gyenge. Kiemelendő, hogy a csapból folyó víz itt jó minőségű és fogyasztható.

Látnivalók: Az egész kolumbiai népre jellemző a zene és a tánc szeretete. Az iskolákban heti 1-2 órában a táncot is oktatják. Ugyanakkor szinte minden nagyvárosban találunk tánciskolákat, ha a táncot magasabb szinten is el szeretnénk sajátítani. Sok városban megtalálhatjuk a Zona rosa-t (Rózsaszín zóna), ahol az utcákban egymást érik a discok és clubok. A szórakozóhelyek általában hajnali 2-ig tartanak nyitva. Táncon kívül még alkalmunk van országszerte mozizni, sétákat/túrákat tenni, vásárolgatni a bevásárlóközpontokban. A kultúra kedvelői meg tudják látogatni valamelyik előadást a színházakban, gyakoriak a koncertek is. Számos wellness-fürdő is található Kolumbiában. Kiemelkedők Kolumbia strandjai, melyeknél egész évben lehet fürödni. Ezek igen kedveltek a környező országok lakosainak körében is.

Történelem: Igen korán i. e. 10.000 körül különböző népek éltek a mai Kolumbia területén, akik főleg vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkoztak. I. e. 1000 körül már kialakultak a hierarchia az indiánok körében. Két fejlett kultúra alakult ki ezen a területen: a tayronák, akik a karibi partvidéken éltek, és a muiszkák, akik a felföldön telepedtek le. Fejlett politikai rendszert hoztak létre. 1500-ban Rodrigo de Bastidas lépett először a partra. 1508-tól kezdték meg a gyarmatosítást a spanyolok, a hódítások Urabá vidékéről indultak el. Rengeteg őslakos vesztette életét a harcok és a betegségek során. A XVI. századtól hurcolták be a területre a fekete rabszolgákat. Az idő folyamán számos lázadás tört ki a spanyol uralom ellen, de egyik sem bizonyult sikeresnek. 1810-ben indultak el a függetlenségi harcok, melyek már eredményeket is hoztak. A függetlenségi harc két vezetője: Simón Bolívár és Francisco de Paula Santander. Előbbi lett Kolumbia első elnöke, utóbbi pedig a második. 1819-ben létrejött Nagy-Kolumbia, melynek ekkor még a részét képezte: Equador, Venezuela és Panama, így szövetségi államként működött. A belső ellentétek során lassacskán kialakult a mai Kolumbia a szövetségi államok leszakadásával. 1886-ban vált véglegesen is Kolumbia köztársasággá. Az ország politikailag két táborra oszlott, a liberálisokra és a konzervatívokra. A köztük lévő ellentétek gyakran vezettek véres összecsapásokhoz. Ilyen volt például az ezernapos polgárháború (1899-1902) is. A belső ellentétek mellett még az országot sújtotta a Peruval való területi viták. Az 1930-as évek viszont nyugodtan teltek. 1940-től ismét felerősödtek az ellentétek a két tábor között. A folyamatos polgárháborúk következményeként közel 200 ezer ember esett áldozatul. 1953-tól katonai diktatúra kezdődött, mely egészen 1964-ig a kezében tudta tartani a hatalmat. Ezt követően a két párt közös együttműködésre törekedve létrehozta a Nemzeti Frontot. Lényege, hogy az elnököt 4 évente választották (liberális-konzervatív váltásban). Ebben az időszakban számos reformot vezettek be, mely során a gazdaság fellendült, és javult a szociális helyzet. Ez a rendszer csak 16 évig tudta tartani magát, mivel az ellentétek erősebbek voltak az együttműködési szándéknál. Rengeteg gerillacsoport alakult ki (FARC, ELN, M-19), mely terrorban tartotta az országot. Ehhez még csatlakozott az is, hogy felvirágzott az országban a kábítószer-kereskedelem. A kartellek kezdték irányítani a politikát. 1991-ben új alkotmányt hoztak létre, mely mindenkire kiterjesztve biztosította a politikai, nemzetiségi, emberi és nemi jogokat. A kartellek befolyásának hatására elfogadta azt is, hogy az állampolgárok ne legyenek kiadhatók a külső hatalmak számára. Ezt a lobbit még ma is gyakorolják a politikában. Andrés Pastrana tárgyalásokat kezdeményezett a FARC-cal, de ezek nem hoztak eredményt. Pastrana ezt követően megkezdte a fegyveres konfliktusok elleni harcot, valamint a kábítószer-kereskedelem felszámolását. A helyzet csak Álvaro Uribe elnöksége alatt kezdett javulni, de a terrorista csoportok manapság is kiveszik részüket az ország irányításából.

Elektromosság: 110 V

Egészségügyi előírások: Különböző betegségek (sárgaláz, a dengue-láz, az amőbiázis, a malária, a hepatitisz, a kolera ...stb.) ellen is érdemes beoltatnunk magunkat mielőtt ide látogatnánk. Az egészségügyi ellátás a városokban igen színvonalas, és igen drága.

További érdekességek és hasznos információk:

Kolumbia - Útikritika

 

Iratkozz fel Te is
hírlevelünkre!

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk! Kérjük, ellenőrizze email fiókját, a hírlevél feliratkozást aktiválni kell!
Hírlevél feliratkozás

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk!