Találatok szűrése (18)
Szabadszavas
Ár szerint
Dátum szerint (Indulási időpontok)
Országrészek
Utazás módja
Programhossz
Szálláskategória
Ellátás
Utazás típusa
Lista nézet Táblázatos nézet

Népesség: 23,7 millió fő

Kiterjedés: 238 391 km? (ebből víz 3 %)

Éghajlat: Éghajlata túlnyomórészt mérsékelt kontinentális (hideg tél, meleg nyár). A Kárpátok vonulatai és a Fekete-tenger partvidéke között jelentős hőmérséklet- és csapadékbeli különbségek vannak. A januári átlaghőmérséklet -2°C, a júliusi 22°C. Az évi átlagos csapadékmennyiség 650 mm, a D-i Kárpátokban 1200 mm, K-en 600 mm, a Duna deltájában 370 mm.

Főváros: Bukarest

Lakosság: román 89,5%, magyar 6,6%, roma 2,5%, ukrán 0,3%, német 0,3%, orosz 0,2%, török és tatár 0,2%, egyéb 0,4%

Hivatalos nyelv: román

Vallás: Román Ortodox Egyház tagja (87 %), katolikus (5,4 %), protestáns (3,7 %), evangélikus, muzulmán.

Időeltolódás: UTC +2/+3

Pénznem: Román lei (RON)= 100 bani

Vízum: Magyar állampolgárok vízum nélkül utazhatnak Romániába. Útlevél, vagy személyi igazolvány szükséges.

Borravaló: A vendéglőben a számla felkerekítése, a taxi esetén a viteldíj felkerekítése a szokás; a hordár 1$-t kap csomagonként.

Történelem:

A románok csak a tatárjárás után kezdtek szerepelni a forrásokban. A 13. századtól három jól elkülönülő területen éltek: Havasalföldön, Moldvában és Erdély egyes részein.
Középkori elnevezésük a vlach (ejtsd: vlah) volt.
A Havasalföldön és Moldvában kialakuló román fejedelemségek a 14. században a Magyar Királysággal álltak hűbéri viszonyban, majd kivívták önállóságukat. A 16. századig független államok voltak, majd több mint három évszázadon át az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álltak, de belső autonómiával rendelkeztek.
A 19. század második felében a nemzetközi események következtében (krími háború) Havasalföld és Moldva függetlenné váltak a törököktől. A két fejedelemség 1862-ben egyesült. Az új ország neve Románia lett, Bukarest fővárossal. A parlament 1866-ban Hohenzollern Károly porosz herceget választotta fejedelemmé, aki 1881-ben I. Károly néven az ország első királya lett, és - a román alkotmány szerinti korlátozott jogkörrel - 1914-ig uralkodott.
A 20. század elején a román nemzeti mozgalom a királyságbeli és az erdélyi románság egyesítését tűzte ki célul. Románia 1916-ban az Antant oldalán belépett az I. világháborúba, és 1918 végén, az Osztrák-Magyar Monarchia katonai és politikai összeomlásakor elfoglalta Erdélyt és Kelet-Magyarország egy részét.
Az I. világháborút lezáró békeszerződés értelmében Románia része lett Erdély, Bánság keleti része (Temesi-bánság), az Alföld egy vékony sávja (Partium), Máramaros, Krassó-Szörény és Bukovina, valamint a cári Oroszországtól elfoglalt, nagyrészt román lakosságú Besszarábia.
Románia egy részét 1940-ben a Szovjetunió ismét magához csatolta, ez a terület lényegében ma Moldova, illetve kis része Ukrajnához tartozik.
Románia a németek oldalán részt vett a II. világháborúban, a keleti fronton több román hadsereg harcolt. A II. világháború pusztításaiban körülbelül 800.000 civil és katona vesztette életét Romániában.
1944. augusztus 23-án, amikor a szovjet csapatok elérték a román határt, a katonai diktatúra megdőlt és Románia sikerrel kiugrott a háborúból, amit a szövetségesek oldalán fejezett be. Észak-Erdély és a Székelyföld ismét Románia részévé vált. 1944-45-ben Magyarországon 27 román hadosztály harcolt a szovjetek oldalán.
A II. világháború után az ország a Szovjetunió erős nyomása alatt a kommunista tömb része lett. A szovjet csapatok kivonulása után az ország önálló külpolitikát folytatott. A 60-as években gazdasági kapcsolatot épített ki a nyugati világgal, és fontos közvetítői szerepet játszott a nemzetközi politikában, például békeközvetítő szerepet vállalt az 1967-es arab-izraeli háborút követő közel-keleti rendezési folyamatban. Ezzel az ország jelentős nemzetközi tekintélyre tett szert.
1965-től Nicolae Ceauºescu irányította az országot, aki a belpolitikai életben személyi kultuszt és totális diktatúrát épített ki. Ceauºescu diktatúrájában kulcsszerepet kapott a kommunista titkosrendőrség, a Securitate. Az elért gazdasági színvonal fenntartása érdekében a 70-es években az ország jelentős hiteleket vett fel az IMF-től és a Világbanktól. 1989-ig Románia sikeresen vissza is fizette a nyugati államadósságokat. Ennek ára azonban a mély gazdasági válság és a lakosság teljes elszegényedése volt.
Ceauºescu több évtizedes hatalmának az 1989. december 22-én kitört romániai forradalom vetett véget. A véráldozatot is követelő népfelkelés a kommunista rendszer megdöntését eredményezte. A Ceauºescu-házaspár kivégzésének a médián keresztül az egész világ szemtanúja lehetett. A hatalmat a Nemzeti Felszabadítási Front vette át, amely többpártrendszeri választásokat és parlamenti demokráciát vezetett be az országban, bár az egykori kommunisták a demokratikusan választott kormányban is megmaradtak.
1990-től 1996-ig az országot a Nemzeti Felszabadítási Frontból kivált politikai pártok koalíciója kormányozta Ion Iliescu államelnök vezetésével. Ezt az 1996-os választásokon ellenzéki győzelem és az Emil Constantinescu által vezetett koalíció kormányzása követte, majd 2000-től újra Iliescu és tábora volt hatalmon. Románia 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.
A 2004-es elnökválasztást Traian Bãsescu nyerte meg. A kormányfő Cãlin Popescu Tãriceanu, kormánya a Demokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, Konzervatív Párt és az RMDSZ koalíciójára épül. 2005-ben tárgyalások kezdődtek Románia csatlakozásáról az Európai Unióhoz, amire 2007. január 1-jén kerül sor.
Közlekedés: Románia 2005. január 15-ével matricás úthasználati díjat léptetett életbe a romániai úthálózatot használó gépjárművek számára. Értéke az autó osztályától, engedélyezett összsúlyától és károsanyag-kibocsátási szintjétől függ.

Elektromosság: 220 V

Kultúra: Románia számos műemléke, természetvédelmi területe része az UNESCO világörökségnek köztük Máramaros fatemplomai, a bukovinai kolostorvidék, az ókori dák várak Moldvában, Szászföld és Székelyföld erődtemplomai és a Duna-delta.

Sportolási lehetőségek:

Romániában remek adottságú, de kevésbé kiépített, illetve karbantartott, s ennek megfelelően az európai átlagnál olcsóbb pályák várják a sízőket. E minősítés alól Brassó-Poliana kivétel, a legismertebb romániai síparadicsomban kitűnő pályák, komplex szórakozási és kikapcsolódási lehetőségek vannak. A sorban Predeal és Sinaia következnek, valamivel szerényebb kínálattal.
Erdély elsősorban a sítúrázás hívei számára jelenthet csábítást- itt gyakorlatilag minden korlátozás nélkül megválaszthatók a sípályák.

Főbb látnivalók:

  • Bukarest
    Az 1930-as években a fákkal szegélyezett bulvárjainak és „fin de siecle" építészetének köszönhetően Bukarestet „kis Párizsként" emlegetik. A hasonlóság annál szembetűnőbb, mivel itt, a Kisseleff sugárúton - amely a Champs Elysee-nél egy kicsit hosszabb - a francia főváros Diadalívének hű másolata látható. A városban számos nevezetes templom és palota várja a látogatókat. Rangos városi múzeummal, falumúzeummal, kerámia és történeti múzeumokkal is rendelkezik a román főváros.

 

  • Erdély
    Erdély a középkorban Magyarországhoz tartozott, majd a 16. század második felétől több mint egy évszázadig Erdélyi Fejedelemség néven a magyar fejedelmek gyakorlatilag önálló államként kormányozták. A 17. század végétől a Habsburg Birodalom tartománya volt, nagyfokú autonómiát élvezve. 1867-től több mint fél évszázadig az Osztrák-Magyar Monarchián belül Magyarország szerves részét képezte. Erdélyben a románok a 18. századtól egyre nagyobb számban éltek, a 20. század elején pedig az összlakosságon belüli arányuk már meghaladta az 50%-ot. A 18. századtól kezdve elindult az erdélyi románok önállósodási törekvése, ennek része volt a Hória-féle lázadás, majd az 1848-49-es szabadságharcban a császári seregek oldalán való részvételük.

 

  • Temesvár
    Temesvár az elsők városa: az első, Romániában hivatalosan bejegyzett sörgyár működtetésével büszkélkedhet (1718); a Monarchia első kivilágított városa (1760). Bolyai János itt fektette le a nem euklédeszi geometria alapjait; Johann Strauss itt tartotta az első koncertjét Bécsen kívül. Temesvár az első európai város, amelynek utcáit villamosították (1884); a világon az első villamossín-hegesztő gép feltalálása ide kötődik. Az egyetlen város Európában, ahol három (román, magyar és német) színház is játszik; az 1989-es forradalom kiindulópontja, és így a kommunizmus alól elsőnek felszabadult város az országban.
    Főbb látnivalók: Piaþa Unirii, Ortodox katedrális, Római katolikus dóm, Szerb ortodox püspökség, Zsinagóga, Városháza.

 

  • Nagyvárad
    Románia nyugati felében, a magyar határtól 12 kilométerre fekvő, 206.527 lakosú nagyváros. Bihar megye (judeþul Bihor) székhelye a Sebes-Körös partján fekszik. A századfordulón „Pece-parti Párizsnak" nevezett város építészete ma is őrzi a kor különböző stílusainak elegyedéséből származó varázsát. Nagyváradon békésen él együtt az eklektika és a szecesszió, a barokk és a román, vagy éppen a neoklasszikus és a neoromán stílus. A lakosságot több etnikai csoport alkotta és alkotja, ami szintén rányomja bélyegét a város arculatára. Nagyváradhoz fűződik Szent László király kultusza, hiszen a várban emelt székesegyházba temették el a szentté avatott királyt.

 

  • Nagyszeben
    Nagyszeben egyike a legszebb és legjobb állapotban megmaradt történelmi városoknak Romániában és talán Európában is. A középkori város viszonylag épségben élte túl a két világháborút és a kommunista rendszert. 2007-ben Európa kulturális fővárosa lesz.
    Főbb nevezetességei: Nagytér, Kistér, Hazugságok hídja, az Aranyosok sikátora, Brukenthal Palota, Huet tér, Haller-ház, Fileck-ház, Várostorony - Nagyszeben szimbóluma, Kék Ház, Természetrajzi Múzeum, Emil Sigerus Falusi Néprajzi Múzeum, Gyógyszerészeti Múzeum, Franz Binder Néprajzi Múzeum, Zsinagóga, Evangélikus templom, Ortodox katedrális.

 

  • Marosvásárhely
    A város Maros megye székhelye, hajdan Marosszék, majd Maros-Torda vármegye központja volt. A Maros felső folyásán, a Poklos-patak torkolatában, a Somos-tető tövében fekszik 330 m magasságban.
    Főbb nevezetességei: Vár, Református vártemplom, Kultúrpalota, Teleki Téka, Katolikus templom, Ortodox katedrális, Görög katolikus székesegyház, Természetrajzi Múzeum, Zsinagóga, Tholdalagi-palota, Teleki-ház, Református temető, Bolyai Farkas Elméleti Líceum, a Bolyaiak emlékműve, Somos-tető, Avram Iancu lakóháza, Minorita templom.

 

  • Bánffyhunyad
    Bánffyhunyad földrajzi elhelyezkedése és mérete folytán Kalotaszeg központjának számít. A 8000 lakosú város régi település, lakóinak egy részét tatár eredetűnek tartják. Kereskedelme igen élénk, a havasi lakosság itt cseréli ki a terményeit. A környező nagy erdőségek miatt főleg faipara fejlődik. A város központjában álló, nagyméretű református templom Árpád-kori eredetű. Egykor Szent Erzsébetnek szentelték. Szentélyét a Bánffyak 1483-ban, kőtornyát a XV-XVI. században építették.

 

  • Arad
    Arad mindig vegyes lakosságú település volt, magyarok, románok, szerbek, zsidók, németek és szlovákok lakták. Több, ma is álló jeles épület készült a millenium éve előtt és közvetlenül utána: Kultúrpalota, Minorita templom, Evangélikus (Vörös) templom, Színház, Városháza. Legrégibb kőalkotás Nepomuki Szent János szobra és a szerb templom.

 

  • Ploiesti (Havasalföld)
    Egyike az igazán nagy ipari városoknak. A Bukarest-Erdély főútvonalon Bukaresttől 60 km-re fekvő Ploiesti Románia nagy olajvárosa. Finomítójának köszönhetően Bukarest lett a világon az első gázzal világított város.
    Főbb nevezetességei: Neoklasszikus Kultúrpalota, Humánbiológia Múzeum, Olajmúzeum, Történelmi Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Óramúzeum, Ortodox katedrális.

 

További érdekességek és hasznos információk:

Románia - Útikritika

Bukarest - Útikritika

Erdély - Útikritika

 

A város vagy tájegység klímatáblázatának megtekintéséhez kérjük, válasszon az alábbi listából!
Az aktuális időjárási előrejelzés megtekintéséhez a Weather Underground-ot vagy a weather.com oldalakat ajánljuk.

Bukarest
Időjárás adatai

Hónapok
Nappali hőmérséklet
Éjszakai hőmérséklet
Vízhőmérséklet
Napsütéses órák
Csapadékos napok
Átlagos csapadék (mm)
  • JAN
  • FEBR
  • MÁRC
  • ÁPR
  • MÁJ
  • JÚN
  • JÚL
  • AUG
  • SZEPT
  • OKT
  • NOV
  • DEC
  • 11°
  • 18°
  • 24°
  • 28°
  • 30°
  • 30°
  • 25°
  • 18°
  • 10°
  • -5°
  • -4°
  • 10°
  • 14°
  • 15°
  • 15°
  • 11°
  • -3°
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • -
  • 9
  • 8
  • 10
  • 10
  • 11
  • 12
  • 10
  • 8
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 33
  • 33
  • 39
  • 49
  • 56
  • 79
  • 64
  • 51
  • 53
  • 47
  • 43
  • 44

Tipp: Ha a táblázatban egy adott hónapban 10 esős napot lát, az nem feltétlenül jelenti, hogy 10 napon keresztül esik is. Az értékekkel kapcsolatos megjegyzésünket az egér kurzorral a táblázat cím oszlopának feliratai fölé állítva olvashatja el!

Megjegyzés: Az adatok tájékoztató jellegűek, azokért felelősséget nem tudunk vállalni! Mi is emberek vagyunk. Kérjük, írja meg nekünk az címre, ha nyilvánvaló elírást talált!

Romániai desztinációk

Székelyföld Erdély
Még nem tudtál dönteni?
Iratkozz fel hírlevelünkre és segítünk
legújabb és legjobb ajánlatainkkal!

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

Elfogadom, hogy megadott személyes adataimat a Vista saját marketing tevékenységéhez, közvetlen üzletszerzés, piackutatás és tájékoztatás céljára telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési úton (pl. sms, mms, e-mail), automatizált hívórendszeren keresztül, illetve postai úton felhasználja, valamint harmadik félnek átadhatja a hatályos jogszabályok szerint. Tudomásul veszem, hogy a marketing@vista.hu elektronikus címek(en) keresztül kérhetem a nyilvántartott személyes adataim törlését, módosítását, illetőleg a kezelt adatokról való tájékoztatást.

A megadott email címet regisztráltuk! Kérjük, ellenőrizze email fiókját, a hírlevél feliratkozást aktiválni kell!
Hírlevél feliratkozás

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk!