Talán a mini-államok sajátja, hogy méretüket sokszorosan meghaladó fontosságot szereznek a politikai és gazdasági életben. Közülük is Luxemburg az európai csúcstartó.
Aki nyitott szemmel jár a luxemburgi óváros szűk utcáin, a város keleti részében egy öreg patríciusház homlokzatán felfedezhet egy feliratot. Az épület erkélyén ez a mondat olvasható letzenbuerg nyelven, amit a németül tudó idegen is megért: "Azok akarunk maradni, amik vagyunk". A mini-állam polgárai számára, kiket a történelem során szomszédaik többször lerohantak, elfoglaltak - e sor jelmondattá vált, mely sok mindent elárul természetükről: makacs öntudatukat, kitartásukat, vágyukat az önállóságra és az önfenntartásra.
Országnév: Luxemburgi Nagyhercegség
Népesség: 395 000 fő
Kiterjedés: 2 586 km2
Főváros: Luxembourg
Lakosság: luxemburgi (91%), német (5%), olasz (3%), francia (1%).
Hivatalos nyelv: luxemburgi, francia, német.
Vallás: római katolikus.
Időeltolódás: nincs.
Pénznem: EURO, 1 EUR = 100 cent. A nemzetközi hitelkártyák hotelekben és éttermekben elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetőeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a beutazástól számított további 6 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs.
Időjárás: mérsékelt övi.
Elektromosság: 220V
Étkezés
Az étkezési szokások nagyon hasonlítanak a belga vallonok szokásaira; szeretik a sertéshúst és a halat, de egy kis német befolyás is érződik az ízeken. A sör nem annyira kedvelt, a moselle-i fehérbort viszont szívesen fogyasztják.
Közlekedés
Akár repülővel, akár vonattal, vagy autóval kényelmesen eljuthatunk az országba. Gyönyörű utazásban lehet része annak, aki Németországból, Trierből hajózik át a Moselle folyón keresztül.
Szinte tökéletesen kiépített úthálózat fogadja az autóval érkezőket. Távolsági buszokkal, végtelenített napijegyekkel kiválóan meg lehet közelíteni a legtöbb fontos helyet. A vasút viszonylag drága.
Történelem
A parányi ország történelme nem mondható túlságosan mozgalmasnak, mégis sok érdekességgel szolgál napjaink kutatói számára.
Az ország története egy cserével kezdődött. 963. virágvasárnapján Sigefroi gróf elcserélte jószágát a Bock magaslaton álló kastélyra, melyet Lucilinburhuc-ként emlegetnek. Innen származik Luxemburg későbbi neve. A XIV. századtól kezdve pedig nagy dicsőséget jelent Luxemburg grófjának lenni. Királyok, császárok voltak örökösei ennek a címnek, olyan nagy nevek, - pl. VII. Henrik és IV. Károly - akik sokat formáltak az európai történelem menetén.
A 15. század közepétől kezdve azonban Luxemburg földjén egymást váltották a hódítók. Burgundiaiak, spanyolok, osztrákok és franciák adták egymásnak a képzeletbeli kilincset, és a hódítók kényesen vigyáztak arra, hogy meghagyják a Luxemburg hercege címet, amit hozzá tudtak adni saját titulusaik egyébként sem rövid listájához. Luxemburg megmaradt és még egy-két kiváltságát is megőrizhette az évszázadok alatt.
Független állammá csak 1815-ben, a bécsi kongresszus után válhatott, de ekkorra már jelentős területi veszteségeket kellett elkönyvelnie. (Déli területeitől még a Napkirály, XIV. Lajos fosztotta meg Luxemburgot, míg keleten Poroszország ragadott el tőle jelentős részt.) Az említett kongresszus ugyan független státuszt ad az országnak, ennek ellenére mégis beintegrálják a német szövetségbe, közigazgatásilag a németalföldi királysághoz tartozik.
Másfél évtized múlva már a holland fennhatóság ellen ragadtak fegyvert, és 1839-ben a Londoni egyezség után - újabb területvesztés árán - végre nemzetközi garanciát kaphattak arra, hogy területi épségét tiszteletben tartják. Hogy ez mennyire nem valósult meg, azt az elkövetkező évszázad eseményei híven igazolták.
Ünnepek, rendezvények
Legnagyobb nemzeti ünnepei: a Carnival, a Bürgsonndeg és a Nemzeti Nap. Igazi parádéval és kavalkáddal jár az Oktave nevű katolikus fesztivál és a Schueberfouer fesztivál megünneplése. Az ősz a borok és a szüret évszaka. Ennek hódolnak a Moselle-völgyi Borfesztiválon augusztusban és a Novemberi Újbor Ünnepén Wormeldangeban.
Sportolási lehetőségek
Gyalogtúrázók és kerékpárosok paradicsoma Luxemburg, különösen az Ardennek régiója. A legtöbb városban és faluban van kerékpár-kölcsönzési lehetőség.
Főbb látnivalók
- A főváros, Luxemburg City, a pénzügyi világ vezetőinek és az Európai Unió titkárságainak és irodáink ad helyet. Egy, Sigfroid által építtetett erődből alakult, több mint 1000 évvel ezelőtt. Az erőd ugyan már nem áll, az alá épített, 23 km hosszú és 40 méter mély kazamata azonban még ma is turistacsalogató látványosságot kínál, az UNESCO pedig a Világörökség részévé választotta. Gyönyörű kilátás nyílik a városra és környékére a Szentlélek Citadelláról. Felfedezésre váró egyéb látnivalók: Történeti és Művészeti Múzeum, a Posta Múzeum, a Villamos Múzeum, és a Millenniumi Emlékmű.
- Az Ardennek széles völgyei, kanyargó folyói szép számmal csalogatják a turistákat és a helyi lakosságot télen és nyáron egyaránt. Kiváló terepekkel szolgál túrázók és kirándulók számára.
- Clervaux két dologról nevezetes. Egyrészt a város központjában épült kastélyáról, másrészt pedig a Bencés Apátságáról.
- Müllerthal régió kiváló adottságaival leginkább a túrázókat, a kerékpárosokat és a hegymászókat várja. Emellett kínál látnivalókat is, gyönyörű a Berdorf, a Beaufort Kastély, az echternachi Bazilika és a Bencés Apátság is.
- A Moselle-völgy azon turisták számára kedves, akik szeretik a borokat. Rendszeresen szerveznek ezen a vidéken ún. borutakat, melyek Waserbilligból indulnak és Grevenmacheren, Wormeldangen, Remichen és Schengenen keresztül utazva mutatják be, hogyan válik a szőlőből bor.
