MÁRTON NAPI LIBALAKOMA 2

Tudnivalók

Fontos: A belépők vásárlása miatt ne hagyják otthon a diák- vagy nyugdíjas igazolványt, mert egyes helyeken kedvezményeket vehetnek igénybe. A mobil telefonját, amelynek számát irodánknak megadta, okvetlenül hozza magával az utazásra a személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal együtt!

Árak

A részvételi díj a belépőjegyek árát (kb. 3.000 Ft) nem tartalmazza.

Az egykori Pannoniában 316-ban született Tours-i Szent Márton, Magyarország egyik oltalmazója. A keresztény ókor és középkor e kiemelkedő szentjét választotta Géza fejedelem 996-ban az ország első bencés apátságának védőszentjévé. Katonatisztként szolgált a római hadseregben, apja akarata ellenére felvette a keresztséget. Jótékonykodása, a szegények segítése napjainkban is példaértékkel bír! A népi hagyományok kihagyhatatlan étele a libalakoma! Az ún. kisböjt, azaz a karácsonyt megelőző böjt előtti utolsó napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ilyenkor nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. A rigmus szerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. Márton napjára már kiforr az újbor is. A bornak Szt. Márton a bírája, tehát ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni. A must ilyenkor változik borrá, az egész évi fáradozás gyümölcse ekkor mutatkozik meg, az eredménnyel pedig szívesen el is dicsekedtek a boros gazdák. Ezért invitáljuk Önt / Önöket erre a programra, hogy felidézzük az egykori hagyományokat és természetesen a libalakomával megalapozzuk a következő év „bőségét”!

Utazás: autóbusszal
Indulás: 08:30 órakor Bp. XIV. Ifjúság útja, a Danubius Hotel Aréna előtti útról.
Találkozó: 10 perccel az indulási időpont előtt.
Ellátás: libalakoma (büférendszerben) 1 pohár újborral

A Károlyi család a XIX. század elején Károlyi Istvánnak vásárolta a FÓT-i birtokot. Két nevezetes épület emlékeztet minket a grófi családra: az egyik a Római katolikus templom, a másik a többször átépített kastély, ahonnan a gazdálkodást irányították. 1845-ben gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál. A tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel - s bár a szabadságharc és a gróf raboskodásának idején szünetelt az építkezés-, 1855-re elkészült. Ma a Vigadó mellett ez a magyar romantika legjelentősebb alkotása. Valójában nem is egy, hanem két, egymás fölé épített templomból áll a négytornyos, háromhajós, monumentális építmény.

A templomlátogatást követően továbbutazás VÁC-ra. A Váci Püspöki Palota barokk stílusú műemléképület, Vác gyönyörű főterétől sétatávolságra található. A Palota váci iparosok munkájával készült 1768 és 1775 között, Meissl Frigyes építész tervei alapján. Az építtető, mint oly sok más váci épület esetében, gróf Migazzi Kristóf püspök volt. Franz Anton Pilgram osztrák építész Eszterházy Károly püspök elgondolása szerint eredetileg a főhomlokzatával a székesegyházra néző palotát tervezett. (A székesegyház és a Püspöki palota igen közel áll egymáshoz.) A kétemeletes palota legdíszesebb része a hármasablakos aula és a főbejárat.

A nap utolsó programjaként a sok-sok látnivaló után ebéd Taksonyban egy hangulatos étteremben. (A libalakoma napján gondoltak azokra a vendégekre is, akik nem kedvelik a szárnyas ételeket. Ők sem maradnak éhen!) A lakoma után hazautazás, érkezés Budapestre a kora esti órákban.