Szingapúr az egyik leggyorsabban fejlődő és leggazdagabb ázsiai ország. A beton-, üveg- és acélrengeteg remekül ötvözi a csúcstechnológiát és az ázsiai kultúrát. Nagyon érdekes kirándulást tehetünk a kínai negyedbe, az arab városrészbe vagy Kis-Indiába. Szingapúr magából a Szingapúr szigetből és 58 kisebb szigetből áll. A városállam több mint fele beépített terület. A központi üzleti negyed a sziget déli részén található, a nyugati felén pedig ipari területek vannak. Keleten régebbi lakónegyedeket, gyönyörű tengerparti strandokat láthatunk, repülőnk is ezen a részen landol. A város azonban annyira gyorsan fejlődik, hogy elképzelhető, hogy két hét múlva már mindent máshol találunk.
Országnév: Szingapúr
Népesség: 4 151 264 fő
Kiterjedés: 647 km2
Főváros: Szingapúr
Lakosság: kínai (78%), maláj (15%), indiai, tamil
Hivatalos nyelv: angol, maláj, kínai, tamil.
Vallás: konfuciánus, buddhista, mohamedán, hindu, keresztény
Időeltolódás: +7 óra.
Pénznem: szingapúri dollár. 1 SGD = 100 cent. A nemzetközi hitelkártyákat és utazási csekkeket a legtöbb szállodában és bankban elfogadják. A belföldi és külföldi fizetőeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 6 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi előírások: kötelező védőoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás: trópusi. Esős évszak szeptembertől márciusig.
A hőmérséklet Szingapúrban egész évben nagyon magas, még éjjel sem süllyed 20 °C alá, napközben pedig állandóan 30 °C fölött van. Mivel az egyenlítőn fekszik, óriási a páratartalom. A legtöbb csapadék novembertől januárig esik, de a legszárazabb hónapokban is rengeteg csapadék hullik.
Öltözködés: Rövidnadrág, póló, szandál, esernyő, napszemüveg. Azért egy hosszú ujjú ing vagy póló néha jól jöhet a légkondicionált buszokon, metrón és a bevásárló központokban.
Étkezés:
Szingapúr Ázsia konyhaművészetének fővárosa. A helyi konyhában megtalálható a kínai, az indiai, a maláj, az indonéz és az európai ételek nagy része. A legfinomabb ételeket azonban ne a csillogó éttermekben keressük, hanem az utcai kifőzdékben. A leghíresebb ételkészítési mód, az ún. nonya, amely kínai alapanyagokat helyi fűszerekkel ízesít. A legnépszerűbb -ezen recept alapján készülő-étel, a kókuszkrém alapú fűszeres leves, a laksa. Érdemes kipróbálni a helyi trópusi növényeket, melyeket még a legexkluzívabb európai piacokon sem lehet megvásárolni. A legérdekesebb növények a jeruk, a chiku, a buah duku és a zirzat.
Közlekedés: balra tarts (jobb kormányos autók).
Budapestről csak átszállással repülhetünk Szingapúrba. A leggyakoribb csatlakozási pontok Amszterdam és London.
Kitűnő a szingapúri busz- és metróhálózat, könnyen bérelhető autó, sőt motoros csónak is. Riksás fiúkat ma már csak a kínai negyedben találunk.
Történelem:
A maláj legenda szerint egy szumátriai herceg találkozott véletlenül egy oroszlánnal - amely jó óment jelentett - egy Temasek nevű helyen, aki arra kérte ?t, hogy alapítsa meg Szingapúrt, azaz Oroszlán Várost. Senkit sem zavar az, hogy oroszlánok soha nem éltek Szingapúrban (sokkal valószínűbb, hogy a herceg egy tigrissel találkozott). A térség jelentéktelen kereskedelmi hely volt a hatalmas szumátrai Srivijaya birodalom számára, később a jávai Majapahit birodalom vazallus államává vált a 13. század közepén. Szingapúr csendes terület maradt volna, ha nem történik meg Sir Stanford Raffles intervenciója 1819-ben. Az angolok először a Malacca Szorosokban létesítettek bázist a 18. században, amikor a Kelet-indiai Társaság létrehozta azt, a Kínából Indiába tartó kereskedelmi vonalak biztosítására és védelmére. A holland expanzió újabb feléledésétől tartva - amely domináns szerepet játszott az európai kereskedelmi hatalmak sorában majdnem 200 évig - Raffles a megnövelt brit jelenlét mellett érvelt, amit azonnal biztosítottak számára. Gyámsága alatt Szingapúr kétségbeejtő híre - mint bűzös, betegségekkel sújtott kolónia - rövidesen feledésbe merült. Vámmentes kikötője bevándorlók ezreit vonzotta ide, akik virágzó kolóniát hoztak létre egy katonai és haditengerészeti bázis szomszédságában.
Szingapúr szakadatlan növekedése a 20. században is folytatódott. Azonban a II. Világháború kitörése jelentősen megcsorbította a brit hatalmat. Vereséget szenvedtek, amikor Japán 1941-ben elfoglalta a kolóniát. A briteket azonban örömmel üdvözölték Japán veresége után 1945-ben, de jogukat az irányításra többé már nem biztosították.
Az 1950-es évekre a virágzó nacionalizmus számos politikai párt születését eredményezte, így Szingapúr lassan az autonómia irányába haladt. A Népi Akciópárt, a Cambridge-ben tanult Lee Kuan Yew vezetése alatt megnyerte a választásokat 1959-ben. Lee lett a miniszterelnök és pozícióját megtartotta a következő 31 évben. 1963-ban Szingapúr szövetséget kötött Malayaval (napjainkban Malajzia), de 1965-ben a fiatal föderáció romokban hevert. Rövidesen Szingapúr függetlenné vált és újból a térség gazdasági sikertörténetévé vált. A pragmatikus és okos Lee egy olyan kormányzást valósított meg, amely kiállt a modernizáció és a politikai ellenzék elnyomása mellett. Lee Kuan Yew 1990-ben lemondott, mint miniszterelnök és Goh Chok Tong - a konzultációra és liberalizmusra inkább hajló vezető - vette át a hatalmat.
Elektromosság: 220/ 240 V.
Ünnepek, rendezvények:
Nemzeti nap (aug.9.). A városban szinte egész évben ünnepelnek valamit, hol a kínaiak, hol a muzulmánok, hol pedig a hinduk. Fergeteges parádéval, sárkányjelmezes felvonulással és tűzijátékkal köszöntik februárban a kínai Újév beköszöntét. A Hari Raya Puasa ünnep a Ramadán végét jelzi, ilyenkor három napon keresztül vigadnak. A Vesak Nap Buddha születését és halálát ünnepli számos rendezvénnyel, melyek közül a leglátványosabb a kalitkába zárt madarak szabadon engedése. A Sárkányhajók Fesztiválja világhírű hajóversenyéről híres. Szeptemberben ünneplik az Éhes Szellemek Fesztiválját, a hagyományok szerint ilyenkor a szellemek visszatérnek a földre, hogy egy jót egyenek és szórakozzanak. Az emberek ételeket tesznek ki nekik, amelyből ők viszont csak az ételek szellemét fogyasztják el.
Sportolási lehetőségek:
A legjobb sportágak, amit Szingapúrban gyakorolni lehet, a bevásárlás, az evés és a sétálás. Aki ennél többre vágyik, az maximum a szállodák medencéjében úszkálhat.
Főbb látnivalók:
A központban mindenhol Sir Stanford Rafles keze nyoma látható. A legszebb, ebből a korból származó épületek:az Empress Place Building, ami múzeumnak, antik galériának és étteremnek is helyet ad, a Rafles Hotel, a Szent András Katedrális és a Padang. A kínai városrész építészeti emlékei sajnos nem maradtak fenn, de az itt élő kínaiaknak köszönhetően a kínai kultúra és hagyományok megmaradtak, így ez a terület a város kulturális központja és egyben legnyüzsgőbb része is. A Thian Hock Keng templomot feltétlenül látogassuk meg. Az "arab utca" a város muzulmán központja. A legnagyobb mecset a Szultán mecset, viszont a legszebb, a Malabar Muslim Jama-ath mecset. Nagyon jóízű helyi specialitásokat ehetünk a Bussorah utcában.
Kis-India remek bevásárlási lehetőségekkel, gyönyörű templomokkal és egy hihetetlen fűszerpiaccal várja a látogatókat.
A Jurong városrész ipari központ, ennek ellenére mégis rengeteg turistát vonz. Ennek oka, hogy itt található a Haw par Villa (a kínai mitológiát bemutató tematikus park), a fantasztikus Jurong Madárpark a Kínai és Japán Kert és a Szingapúri Tudományos Központ is.
További érdekességek és hasznos információk:
Szingapúr - Útikritika