Kellemes éghajlat, pompás tengerparti strandok és egy kulturális emlékekkel gazdagon megáldott ország, mely évről évre turisták millióit ejti rabul - így él Olaszország a köztudatban. És valóban: a Földközi-tengerbe mélyen benyúló csizma alakú félsziget az északi Alpoktól a legdélibb pontjáig elbűvöl természeti szépségeivel. Vad, hegyvidéki tájak Szicíliában és Szardínián; és megannyi hangzatos nevű kis sziget a Tirrén-tengeren szétszóródva: Elba, Ischia, Montecristo. Róma világvárosi üzleti pezsgésében még megérint bennünket az antikvitás szelleme; a Római Birodalom, az egykori világhatalom kétezer éves töredező emlékei között járunk. Velence, Pisa, Firenze, Siena - ahol még ma is a középkorban vagy a reneszánsz virágzó korszakában érezhetjük magunkat.
Országnév: Olasz Köztársaság
Népesség: 57 517 000 fő
Kiterjedés: 301 302 km2
Főváros: Róma
Lakosság: olasz (98%), friuli (0,5%), francia (0,1%), egyéb (1,4%).
Hivatalos nyelv: olasz.
Vallás: római katolikus.
Időeltolódás: nincs.
Pénznem: EURO. 1 EUR = 100 cent. Nemzetközi hitelkártyák széles körben elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetőeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: Nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 3 hónapig érvényesnek kell lennie.
Egészségügyi előírások: Kötelező védőoltás nincs. A vezetékes víz a legtöbb helyen iható, mégis palackozott víz fogyasztása javasolt.
Időjárás, éghajlat: Az éghajlat nagyon változó, attól függően, hogy éppen az Alpok lejtőire kirándulunk, vagy Olaszország sík vidékeit kedveljük. A hegyekben hosszú, havas, hideg tél jellemző. Az északi területeken csípős tél és forró nyár uralkodik. A sirocco nevezetű szél Afrikából nagy meleget fúj a déli területekre, meghosszabbítva ezzel a forró nyári napok számát.
Elektromosság: 220V; egyes helyeken átalakító szükséges.
Étkezés
Konyhája világhírű. Az északi és déli területeken más-más étkezési szokások jellemzőek: a déliek a fűszeres, az északiak inkább a gazdag, krémes ételeket részesítik előnyben. Világszerte ismert ételeik a bolognai spagetti, a lasagne, a tortellini és a pizza. Különösen kedvelik a paradicsomot, a zöldségeket, és a tengeri halakat. Desszertként szívesen fogyasztanak cassatát, cannolit, zabaglionét, granitát és marcipánt. A kávé, a sör és a híres olasz bor országszerte kedvelt italnak számít.
Közlekedés
Az autóval utazóknak nemzetközi jogosítvány kiváltása kötelező.
Bármely közlekedési eszközzel kiváló körülmények között eljuthatunk az országba. Repülővel Budapestről Rómába és Milánóba is eljuthatunk.
A nagy városok könnyedén elérhetőek, autóbérlésre van lehetőség. Lehetőleg vigyázzunk, mert az olaszok meglehetősen temperamentumosan közlekednek.
Történelem
Az i.e. II. évezredben a Pó-síkságra indoeurópai népek vándoroltak. Itália középső részén, Latiumban latin törzsek telepedtek meg. Az i.e. 10. században az etruszkok és a szamniszok elleni védekezésül szövetségbe tömörültek. A szövetségből kilépő egyik csoport alapította meg Róma városát i.e. 753-ban. Az i.e. 8. századtól kezdve Itália déli partjain és Szicíliában görögök telepedtek meg. Az Appennini-félsziget északi és középső részét az i.e. 7. és 5. század között az etruszkok szállták meg, meghódítva Rómát is. Rómából i.e. 509-ben űzték el őket, az etruszkok hatalma végül az i.e. 4. századi gall beáramlással szűnt meg teljesen. Róma az i.e. 4. és 2. század között meghódította Itáliát, kiépült a Római Birodalom, de hatalmas méretei miatt Itália elvesztette irányító szerepét. Itáliát az i.sz. 4-5. században elözönlötték a barbárok, i.sz. 476-ban a germán Odoáker megfosztotta trónjától az utolsó nyugat-római császárt, Romulus Augustulust, majd 493-tól a keleti gót Nagy Theodorik lett Itália ura. A Kelet-Római Birodalomnak sikerült ugyan visszahódítani a félszigetet a gótoktól, azonban 568-ban a longobárdok telepedtek le Észak- és Közép-Itáliában. 774-ben Nagy Károly elfoglalta és a Frank Birodalomhoz csatolta a Longobárd Királyságot, mely 886-ig a Karolingok fennhatósága alatt állt. A 9. században Szicíliát az arabok foglalták el, a Rómától délre eső területeken kisebb fejedelemségek és Bizánc osztozkodott, a Pápai Állam önállósodott. I. Ottó német-római császár és utódai csak sorozatos hadjáratokkal tudták fenntartani uralmukat a félsziget északi és középső vidékei felett. A császár és a pápa közti invesztitúra harc két táborra szakította Itáliát: a guelfekre és a ghibbelinekre. Az észak-itáliai városok önkormányzatokat hoztak létre, önállósodtak, saját hadsereggel rendelkeztek, a Lombard Ligába tömörülve, a pápával szövetségben a legnanói csatában (1176) győzelmet arattak I. Barbarossa Frigyes császár felett, aki ezt követően elismerte autonómiájukat. Az arabokat és a bizánciakat kiűzve a 11. században a normannok alapították meg a Dél-Itáliát is magában foglaló Szicíliai Királyságot, amely 1194-ben a Hohenstaufokra szállt. 1268-ban a szicíliai királyság trónjára a francia Anjouk kerültek. A 16. századtól a Habsburgok spanyol ága került a trónra.
A 16. században a nagy földrajzi felfedezések hatására a világkereskedelem központja áttevődött az Atlanti-óceán partjára, az észak-olaszországi városállamok hanyatlásnak indultak. A 18. század elején a Habsburgok megszerezték a Milánói Hercegséget és Mantovát, a Nápoly-Szicíliai Királyság a spanyol Bourbonoké, Korzika a franciáké lett. Piemont 1720-ban megszerezte Szardíniát. A napóleoni háborúkban Szardínia és Szicília kivételével egész Itália Napóleon uralma alá került, de a bécsi kongresszus (1814-1815) visszaállította a régi rendet. A pápa visszatért a Pápai Államba, a Bourbonok Szicíliába, a Savoyai-ház Szardínia-Piemontba, Lombardiát és Velencét az Osztrák Császársághoz csatolták, Parma Modena és Toscana trónjára Habsburg főhercegek kerültek. Az 1848-as forradalmi hullám hatására az uralkodók Nápolyban és Piemontban is alkotmány kibocsátására kényszerültek. Milánóban és Velencében elűzték az osztrákokat, kikiáltották a köztársaságot és csatlakozásukat a Szárd-Piemonti Királysághoz. Cavour szárd-piemonti miniszterelnök ügyes diplomáciával elnyerte Nagy-Britannia és Franciaország támogatását, és az 1859-es francia-piemonti-osztrák háborúban Ausztria vereséget szenvedett. A Piemont túlzott megerősödésétől tartó III. Napóleon nyomására az 1869-es villafrancai békében Piemont csak Lombardiát szerezte meg. Ugyanakkor 1860-ban Garibaldi felszabadította egész Szicíliát és Dél-Itáliát. Olaszország a velencei területek és Róma kivételével egyesült, 1861-ben II. Viktor Emánuelt olasz királlyá kiáltották ki, a főváros Torinó, majd Firenze lett. Velencét az 1866-os porosz-osztrák háború, Rómát, az új fővárost, 1870-ben, a francia-porosz háború alatt csatolták Olaszországhoz.
Az új állam alkotmányos monarchia lett, Róma visszafoglalása után a pápát megfosztották a világi hatalomtól. 1882-ben megkötötték a hármas szövetséget Németországgal és az Osztrák-Magyar Monarchiával. Olaszország aktív gyarmati terjeszkedésbe kezdett Szomáliában és Eritreában, majd az olasz-török háború (1911-1912) kapcsán Líbiában is. 1900-ban egy anarchista merénylő meggyilkolta II. Umberto királyt, utódja III. Viktor Emánuel lett. Olaszország az első világháború kitörésekor kinyilvánította semlegességét, 1915-ben pedig az antant oldalán szállt harcba az Osztrák-Magyar Monarchia ellen. Az antant győzelme után 1919-ben Ausztriától megszerezte Dél-Tirolt és Triesztet, Fiume pedig G. D'Anunzio költő fegyveres akciója nyomán került hozzá.
A Benito Mussolini vezette Fasiszta Párt 1919-ben alakult, de 1921-ben már jelentős választási sikereket könyvelhetett el. 1922. októberében III. Viktor Emánuel a marcia su Roma hatására Mussolinit miniszterelnökké nevezte ki. Ezzel a fasizmus 1944-ig Olaszország uralkodó ideológiájává vált. Az 1924-es választásokon a Fasiszta Párt abszolút többséget ért el. Felállították a Fasiszta Nagytanácsot, betiltották a Fasiszta Párton kívüli politikai szervezeteket, sajtócenzúrát vezettek be, felállították a politikai rendőrséget. 1928-ra a parlamentet megfosztották hatalmától, helyét az ún. korporációs (hivatásrendi) rendszer foglalta el. Mussolini, a Duce (vezér), egyedüli államvallássá tette a katolicizmust, a lateráni egyezményben (1929) elismerte a Vatikán függetlenségét. 1935-36-ban Olaszország meghódította Etiópiát. 1939-ben megszállta Albániát. 1936-ban létrejött a Berlin-Róma tengely, 1937-ben Olaszország csatlakozott az Antikomintern paktumhoz. 1940-ben Olaszország Németország oldalán lépett be a II. világháborúba, de Görögországot csak német segítséggel tudta elfoglalni, Afrikából pedig az angolok kiszorították csapatait. 1943. júliusában a szövetségesek Itáliában szálltak partra. Az ország északi és középső részét a németek szállták meg, a letartóztatott és később kiszabadított Mussolini vezetésével, Salói Köztársaság (1943-1945) néven bábállamot hoztak létre. A németek végül 1945. májusában kapituláltak. A háborút lezáró békében Olaszország elveszítette gyarmatait és jóvátétel megfizetésére kötelezték. 1946-ban kikiáltották a köztársaságot, a Marshall-terv segítségével megfékezték az inflációt, megindították a gazdasági növekedést, 1949-ben az ország belépett a NATO-ba, 1957-ben az EGK-ba. A háborút követően 1981-ig mindvégig kereszténydemokrata politikus volt a miniszterelnök, ekkor a köztársaság párti politikus, Giovanni Spadolini töltötte be a tisztséget, őt 1983 és 1987 között a szocialista Craxi váltotta.
1993. áprilisában az emberek a politikai reform mellett döntöttek, új miniszterelnököt, Carlo Azeglio Ciampit választották meg, aki korrupciós botrányok miatt 1994. januárjában lemondani kényszerült. Az 1994-es választások eredményeként kormányra került a médiacézár Silvio Berlusconi Forza Italia ("Hajrá Olaszország") pártja, amely a szeparatista Északi Ligával és a neofasiszta Nemzeti Szövetséggel alkotott koalíciót. Az Északi Liga még 1994-ben megvonta támogatását, így Berlusconi lemondott. 1995 és 1996 között Lamberto Dini volt a miniszterelnök. Az 1996-os választásokon az Olíva Fa koalíció győzött, amely a Baloldali Demokratikus Pártból, a volt Kereszténydemokratákból és Dini Olaszországi Megújulás Pártjából állt, de szüksége volt a kommunista párt támogatására is. A miniszterelnök a közgazdász Romano Prodi lett, akinek viszont a Jacques Santer vezette Európai Bizottság lemondását követően felkínálták a Bizottság elnöki tisztségét, amit el is fogadott. A 2001-es választások eredményeképpen a miniszterelnök Silvio Berlusconi lett.
Ünnepek, rendezvények
A Velencei Karnevál mellett fontos ünnepük a San Nicola Ünnepe, a San Gennaro Ünnep, a Szardíniai Kavalkád, valamint a San Antonio Ünnep.
Sportolási lehetőségek
A tengerparti sportokon kívül lehetőséget nyújt az ország a hegymászáshoz, síeléshez, kerékpározáshoz és a túrázáshoz is.
Főbb látnivalók
- Róma
Róma színes történelme látogatók ezreit vonzza. A félsziget közepén található, a Tevere folyó mentén, mindössze 30 km-re a nyugati parttól. A Borghese Parkban található a Borghese Villa, mely most múzeumként üzemel, valamint az Állatkert. A Piazza del Popolo magaslatról egész Róma a turista szeme elé tárul. Érdemes elmenni a Trevi kúthoz is, melyhez az a monda fűzodik, hogy, aki ide bedob egy pénzérmét, az még biztosan visszatér Rómába, az "örök városba". A grandiózus Colosseum Róma jelképe. Nem messze tőle találjuk a Forum Romanum-ot, mely a császári Római idején a város politikai és művészeti központja volt. Semmiképp ne hagyjuk ki a Vittorio Emanuel emlékművet, a Szent Péter templomot, a Vatikáni Múzeumot és a Sixtusi-kápolnát sem.
- Firenze
Firenze Olaszország egyik leghangulatosabb városa, nagyon kedvelt turisztikai célpont, ezért elég zsúfolt, hiszen naponta 2000 turistabusz gördül be a városba. Mindenképpen ajánlatos megtekinteni az Uffizi Galériát, a Ponte Vecchio bevásárló utcát, a Piazza delle Signoriat és a Medici Kápolnát.
- Velence
Velence 117 kis szigetre épült. A belváros autóval nem közelíthető meg, csak vonattal és hajóval. A város központja a Szent Márk tér, ahol a Dózse Palota és a Szent Márk Bazilika található. Híres a Galleria Dell'Accademia, a Peggy Guggenheim Galéria, a San Giorgio Maggiore és a Del Redentore templom.
- Milánó
Milánó divatjával, konyhájával, operájával -a la Scalaval-, templomaival, reneszánsz kastélyával és Leonardo da Vinci freskóival csalogatja a turistákat, emellett pedig fontos üzleti és pénzügyi központ is.
- Nápoly
Nápolyban, a királyi palotában kiállított képek tanúskodnak arról, hogy milyen is volt a város korábban. Híres a Santa Chiara-templom, és a S. Incoranata templom, melyben Szent Lászlót ábrázoló freskók láthatók.
- Pisa
Pisa A pisai torony 1173-as megépítésétől kezdődően folyamatosan dől, s így már több mint nyolcszáz éve állandó rekonstrukcióra szorul. A ferde torony 293 lépcsőfokán felmászhatnak a vállalkozó turisták. A szemet gyönyörködtető látvány miatt mindenképpen megéri a fáradságot.
További érdekességek és hasznos információk:
Olaszország - Útikritika
Cinque Terre - Útikritika
Comói-tó & Bergamo - Útikritika
Garda-tó - Útikritika
Genova - Útikritika
Milánó - Útikritika
Nápoly és az Amalfi part - Útikritika
Olasz adriai part - Útikritika
Padova - Útikritika
Róma - Útikritika
Szardínia - Útikritika
Szicília - Útikritika
Torino - Útikritika
Toszkán tengerpart - Útikritika
Toszkána - Útikritika
Velence és Mestre - Útikritika
Ventimiglia - Útikritika
Verona - Útikritika
