Cuba? Sí!

Hölgyeim és Uraim! Ahogy egy portugál közmondás tartja: „tem as costas quentes", vagyis mindenkinek kell egy jó kis hátszél. Ahhoz, hogy a hátszelet definiálhassuk, bizony nem árt tudni, hogy merről jövünk, és merrefelé tartunk. Apropó: tartunk. Hát tartsunk Kubába! Kubába, ahol a hamisíthatatlan kubai son diktálja a szükséges lépéseket, a karibi hétköznapok pergésének ritmusát.

És miért éppen Kuba?

• Mert Kubában ilyenkor jobb. Persze süt a nap, és hullámzik a tenger, de nem ez a lényeg. Ott, Havannában a régi óváros a Moro, és a Playa felé vezető két alagút között húzódik a Malecón, a híres sétány, melyen többször is volt alkalmam végigsétálni. Majd’ 16 kilométer, de megéri.

• Hogyan is ne érné meg, amikor minden méterén vagy horgásznak, vagy csókolóznak, vagy épp elhúz mellettünk egy elképzelhetetlenül irreális nem éppen járműszerű autó.
• A hamisítatlan havannai feelinghez tartoznak a szinte minden sarkon játszó zenekarocskák, akik a januári 33 fokos melegtől elpilledt turistáknak fáradhatatlanul dalolnak és közben minden daluk a szívünkig hatol.

• Gondolom, Önök is szeretnek enni. Van egy kubai énekes, aki kitalálta a mambót, és akiről elnevezték azt az éttermet is, mely ott áll Havannában a Paza Vieja sarkán, neve: Tabirna de Benny Moré. Az étteremnek helyet adó épület egyébként a 16 században épült és meglehetősen szépen kirenoválták. És abszolút tanúsíthatom, igen jó a konyhája. Szóval itt falatozott a koncertek után maga Benny Moré is, akinek fotóival rendesen kitapétázták a helység falait.

• Megkívántak egy hűsítő koktélt? Akkor ugorjunk be Hemingway kedvenc kocsmájába a Bodeguita del Medio-ba, ahol a nagy író kedvenc itala, egy jó mojitó megindítja az emberek nyelvét, a helység történelmi aurája pedig rendesen belebegi a fáradt turisták múltra áhítozó lelkét. És mint oly sok helyen Kubában, itt is könnyen előfordulhat velünk, hogy a pultot bizony tánclépésben közelítjük meg.
• Hol találták ki a mambót, amely megbolondítja a hölgyeket? És a cha cha chát, amely tánc és egy ritmus, akárcsak a mambó. No és a salsa? És a rumba? Ugye tudják, hogy ezek mind Kubából származnak? Na azért.

• Zenélni kicsit olyan, mint játszani. Talán ezért mondják sok nyelvben úgy: játszani egy hangszeren. És azt is mondják, hogy az élet egy nagy játék. Kubában élet például egészen másról szól, mint amire az ideruccanó európai szocializálódott. A töredezett burkolatú utcákon, a málló házakban úgy élnek az emberek, mintha valamikor, úgy ötven-száz éve megállt volna az idő. És ennek ellenére, milyen jókat játszanak! Minden értelemben.
• Egy eldöntendő kérdés maradt a végére: igent mondjunk Kubára? Majd Önök, kedves Hölgyeim és Uraim, eldöntik a kérdést. Csak el ne felejtsék, hogy ehhez előbb oda kell utazni!