Nyaralás a teknősök szigetén - Zakynthos élménybeszámoló

Élményeim még frissek a varázslatos tájakról, a mélykék tengervizes barlangokról és a görögös vendégszeretetről. Úgy készültünk zakynthosi nyaralásunkra, hogy a sziget varázslatos egzotikuma meg a pihenés lesz meghatározó, és a turizmus-biznisz vadhajtásait széles ívben elkerüljük. Lássuk, mennyire sikerült…

Zakynthos - A szigetről általában

A sziget maga egy természeti gyöngyszem: vad-sűrű, zöld növényzet, kopár síkságok, meredek sziklafalak és persze a szemet gyönyörködtetően mélykék vizű barlangok. Ez a hely amennyire parányi, annyira nehezen fedezhető fel minden szeglete - legalább 2 napot szánjunk a bejárásra, különben rohanás lesz a vége. Főleg igaz ez a szinte minden faluban fellelhető templomokra, amik a hegyek vagy sziklák csúcsáról fantasztikus kilátást biztosítanak (már persze ha nyitva találjuk őket).

A szigetet belengi a tudat, hogy ők a turizmusból élnek - a görög turizmus-mentalitásnak ezt a fajta vetületét én még nem tapasztaltam meg, pedig voltam Krétán, Athénban és Thessalonikiben is. Az a helyzet, hogy ennek a hozzáállásnak megvannak a kedvező- és az árnyoldalai is. Egyrészről nagyon előzékenyek az itteniek, igyekeznek a turisták kedvében járni, másrészről viszont végig azt fogjuk érezni, hogy mindenből üzletet próbálnak kreálni – akár megerőszakolva a hely varázsát. A strandon egy lépést nem tudunk tenni anélkül, hogy ne támadnának le ékszerekkel, hajfonással és hasonló szolgáltatásokkal. Este az utcán szinte berángatják az embert az éttermek, és sokszor fulladásig kínálgatják ajándékokkal, gyümölcsökkel és italokkal. Ezzel az üzletszerűséggel ellentétben például a parkolásért és a nyilvános WC-kért még a főváros belsejében se kell mindig fizetni, ami azért meglepett.

A görögös vendégszeretet végletei - emberek és szokások

A helyiekhez, meg a görögökhöz általában kell a humorérzék és a türelem, állíthatom! A szabályokat egyáltalán nem tartják be. Még a repülőtéren sem. Se a mérleg nem működött, se az ellenőrzés nem volt túl szigorú. Az egyetlen szabály, amit betartanak: a sziesztaidő! De azt nagyon: 12 és délután 5-6 óra között megáll az élet. Semmi sincs nyitva, még a fővárosban sem. Kilométereket kellett gyalogolnunk egy üveg vízért. Ellenben éjjel 11-kor még gond nélkül lehet vásárolni. A lazaság különösen igaz a közlekedésre. Az utak kifejezetten keskenyek és kanyargósak, viszont az autók süvítenek, a motorosok és quadosok dübörögnek egész álló nap. A menetrend csak jelzésértékű. Még a buszmegállóba is kiírják, hogy kérdezze meg az utas a sofőrt, hogy mikor megy a busz. Viszont a buszjegy egyáltalán nem vészes: 1,6 euró egy út.

Egészen elképesztő, de gyakorlatilag mindenhol lehet cigarettázni: bárokban, éttermekben, a szállodában, a hajón. Sőt, a szállodánkban a szakács cigivel a szájában pakolta ki a reggelit. A takarítónő pedig fékevesztetten hadonászott, hogy ne vonuljon el a barátom a reggeliző asztaltól dohányozni, hanem maradjon a helyén. Mivel szigetről van szó, a vízzel takarékoskodni illik, erre lépten-nyomon felhívják az ember figyelmét. Az áram, mint erőforrás viszont korlátlan benyomást kelt: ezerrel működtetik a klímát. (A járatos buszon kb. 20 fok volt, miközben kint több mint 30.) Éjjelre meglepően lehűl a levegő, szerintem senki ne fizessen a klímáért, mert drága és fölösleges. A csapvíz nem iható, az ásványvíz egészen finom, és érdekes, hogy 1 palack és egy karton ára is 1,5 euró. Az Internet elérés akadozik, tehát fizetni nem érdemes érte, mert ha működik, akkor ingyenesen is működik, ha pedig nem, akkor pénzért sem fog. Az angoltudásuk viszonylagos. Általánosan igaz, hogy lelkesen bólogatnak, és megismétlik, amit az ember mondott nekik. Az éttermekben és a szállodákban viszont vannak, akik jól tudnak angolul, és szívesen is társalognak az emberrel.

Zakynthos műemlékei és a látnivalók

A fő műemlékek a fővárosra koncentrálódnak, és azokra tényleg elég egy napot rászánni. Mi két ortodox templomot láttunk és a Bizánci Múzeumot. Aki szereti az ortodox egyházi művészetet, vagy érdeklődik a szentek ereklyéi iránt, annak ajánlatos ezeket megnézni.

Nagyon érdekes viszont a város tetején található, velencei időkből való várrom. Igazi kaland a sűrű növényzeten áthatolva felfedezni a várfalat (A görögök egyáltalán nem rekonstruálták.). Fontos, hogy a múzeumok csak tíztől háromig vannak nyitva, és hétfőn pedig egyáltalán nincsenek. A templomokba nincs belépő, a múzeumokba pedig 3-4 euró között mozog. A sziget fő nevezetessége a hajóroncs a Csempész (Navaggio) öbölben. Én mindenkinek javaslom, hogy a hegy tetejéről is nézze meg, remek fényképeket lehet készíteni, ha valaki bátor, és kimerészkedik a peremre. Majd hajókázzon el az öbölbe, mert ilyen csodálatos látványt ritkán lehet látni. A tenger háromféle kék színben pompázik a világostól a türkizen keresztül a mélykékig. A kékség rávetül a hófehér sziklafalra. Fantasztikus!

Látnivaló még a meghatározhatatlan korú cédrusfa, ami egy kis faluban helyezkedik el, és található vele szemben egy szintén ódon platánfa is. Mellette van egy taverna, ahová érdemes betérni egy igazi görög sütire és kávéra.

Argassi

Igazi üdülőfalu, ahol egymást érik a szállodák, a boltok és az éttermek, valamint van három szórakozóhely is. Viszont Laganasszal összehasonlítva még mindig a nyugalmasabb falu benyomását kelti. Az elhelyezkedése elég jó, mivel a repülőtérhez közel van (15 perc busszal) és a fővároshoz is. A járatos buszok is érintik.

A strandja viszont nem túl szép, ellenben messze a legcsöndesebb. Itt található egy velencei időkből megmaradt híd, amire fel lehet mászni. Érdekes. A tenger szerintem itt a legmelegebb, de a part köves és homokos is, tele csúnya-kusza növényekkel, egyáltalán nem kelt rendezett benyomást. A napágyakat viszont lehet ingyen használni. (Elvileg kéne a bárokban fogyasztani érte, de ezt senki nem ellenőrzi.) Zuhanyzó és mosdó a bárokhoz-szállodákhoz tartozik. A legelegánsabb szálloda medencés bárjába is be lehet menni, és fogyasztás ellenében lehet használni a medencét - már ha jut hely.

Kirándulások

A szigeten helyben lehet kapni mindössze 5 euróért magyar nyelvű útikönyvet, amelyben remek túraútvonalakat írnak naprakész információkkal. (Itthon nem érdemes méregdrága útikönyvre költeni, mert a görög szigetekről szólók éppen csak érintik Zakynthost.) De a helyi, telepített idegenvezető is összegyűjtött számos érdekességet egy dossziéba, ami a szálloda recepcióján bármikor elérhető. Én a magam részéről az egyénileg megoldott kirándulásokat javaslom. Van egy kisvasút (a Margit-szigeti kisvasúthoz hasonlít), ami naponta háromszor bepöfög a fővárosba fejenként 2,5 euróért. Ez kivételesen tényleg tartja a menetrendet, bár az, hogy 5 perccel korábban is elindul, nem nevezhető tökéletesnek, viszont a központban tesz le, és útközben angolul tart idegenvezetést.
A kirándulások közül a sziget körüli egész napos hajótúrán vettünk részt, ami kilenckor indult, és kb. fél hatra értünk vissza a szállásra. Az élmény miatt nagyon megérte megkerülni a szigetet. A Csempész-öböl egészen elképesztően gyönyörű, nem szabad kihagyni.

Később teljes körű biztosítással béreltünk egy autót két napra 100 euróért a Faros szalontól. (Benzinre kb. 35 eurót költöttünk, és gyakorlatilag az egész szigetet bejártuk ennyi pénzért.) Az autókölcsönző nagyon korrekt volt. Mindössze egy nappal előre foglaltuk le a kocsit, a visszaadást pedig úgy oldották meg, hogy a recepción hagytuk a slusszkulcsot, és valaki érte jött. Kauciót nem kértek. Az autó remekül helytállt, nem volt semmi probléma.

Mi első nap észak felé vettük az irányt! Tsiviliben van egy egyedülálló magán-múzeum a világ legnagyobb hajófestmény-gyűjteményével. 3 euró a belépő, pedig nagyon érdekes. Majd felfelé mentünk a Kék Barlangokhoz. Itt számos hajókirándulást hirdetnek, de szerintem nem érik meg az árukat. A partok mentén rengeteg a barlang, és nagyon szépek. Mi átúsztunk a barlangok alatt, így sokkal közvetlenebb élményt nyertünk, bár el is fáradtunk. Egy kénes forrás is található a barlangoknál. Északon a partok fehér aprókövesek, hidegek és nagyon világoskék a tenger. A homokos partok délebbre vannak: Banana Beach, Gerakas. Utóbbit szerintem senki se hagyja ki, az a nemzeti park szélén van, lehet látni a teknősfészkeket, óriásiak a hullámok, fantasztikus ott a tenger. A napágyakért 6 eurót kérnek egy napra. Volimesben különleges szőttesek kaphatók, ezeket idős görög hölgyek készítik saját kezűleg.  5-15 euróért már nagyon szépeket lehet kapni – persze lehet alkudni is. Az utak mentén találhatók árusok, akik mézbort, olíva olajt, mazsolát árulnak. Mi betértünk egy olívasajtoló üzembe, nagyon érdekes volt. A mazsolát az is kóstolja meg, aki nem szereti, mert nagyon finom. A második napon délnek indultunk a homokos strandok irányába, majd Laganasba is betértünk, végül a sziget legdélebbi pontján, Keriben fejeztük be a napot, ahol csodálatos a naplemente. Itt található az ország legnagyobb zászlaja, ami az ottlétünkkor össze volt kötve.

Szórakozás, éjszakai élet Zakynthoson

Ha zakynthosi szórakozás, akkor Laganas, a sziget szegényesebb Ibizája sok diszkóval és strip-tease bárral. Laganas strandja túlzsúfolt és szemetes, itt pihenni nem nagyon lehet - rengeteg a nyüzsgő fiatal, dübörög a zene, ez egy bulis hely. Persze medencés bárok is találhatók, ahol egy sör elfogyasztása után lehet használni a medencét, ami sokkal nyugalmasabb, mint a strand.

Van egy kis sziget, ahová belépődíj fejében el lehet látogatni. Kicsit olyan Hawaii érzés, napernyős asztalok, vásznak lobognak a szélben, koktélbárok vannak a szigeten. Pár órát megér. Az utazási iroda fejenként 34 euróért hirdet műsoros görög vacsorát, amire transzferrel viszik az embereket. Mi általában estére már elfáradtunk, így nem volt kedvünk tovább utazni. Betértünk a szállásunk mellett lévő első olyan tavernába, amelyik ilyen estet hirdetett. A műsor előtt egy órával még kaptunk szabad asztalt, hatalmas adagokat, különféle görög specialitásokkal, fejenként fél-fél liter borral (a görög borok a magyar borokhoz képest nem túl jók, viszont az üzletben lehet magyar bort is kapni). Két és fél órás produkciót kaptunk tradicionális görög zenével, tánccal, tűztánccal. Nagyon megérte!

Teknősök - kuriózum vagy turista-fogó?

A Caretta Caretta nevű teknős a sziget ékessége, ami csak itt fészkel. Éjjel azért nem járnak a repülők, mert a kikelő kisteknősök a Hold világánál indulnak első útjukra, a tengerbe. A sziget szinte teljes marketingje a teknősökre alapoz. Teknős kapható plüss, kerámia, fa és mindenféle formában és méretben, minden utcasarkon.

A teknősök védelme meglehetősen álságos. Önkéntesek vigyáznak a nemzeti parkban a teknőstojásokra, és valóban felszólítják a turistákat, hogy fegyelmezzék magukat, ne tapossanak a védett zónán. Ugyanakkor külön kirándulásokat szerveznek üvegfenekű hajókkal teknősüldözésre, ahol egy szerencsétlen teknőst (aki a kikötőben lakik) mutogatnak óránként ezer embernek. A kirándulások Laganasról indulnak, de a szigeten transzferrel 15-25 euróért bárhonnan elérhetők.

Válogasson kedvezményes utazási ajánlataink között!