A kelták szigete - Írország

Ír földön járni olyan, mint egy misztikus utazás. A kelták ködbe vesző nyomait keresve varázslat történik velünk, s ez aligha csodálható, hiszen errefelé tündérek, koboldok és kedves szellemek hazájában vagyunk. Az ír mitológia meséit a druidák, a Kelta papok tartották életben, s adták szájról szájra sok-sok generáción keresztül. A csodálatos legendákat, a merész hőstettekről szóló történeteket féltve őrzik már évezredek óta.

"A szív vágyának földje"

A kelta múlt ma is életre kel Írország ősi színfalai között. A homályba vesző ősi kultúra bölcsője a smaragdzöld táj, az egykori gleccservölgyek, a tengerbe szakadó sziklafalak, a zord hegyek és a közöttük megbújó fekete tavak. A történelem évszázados viharaiban kettészakadt ír szigeten egy nemzet hullt ketté. Mégis, a sok szenvedés és sorscsapás ellenére e bájos földdarabot életvidám és derűs emberek lakják. „A szív vágyának földje” - ahogy William Butler Yeats írja - a roppant jó kedélyű írek hazája, ahol minden este vidám zenétől és jókedvű emberektől zajosak a kocsmák, s ahol a legnépszerűbb ital a „fekete arany”, a Guinness, és az „élet vize”, a whiskey. De az ír hangulat nem lehet teljes a szemerkélő eső, a tejfehér, átláthatatlan köd, és a viharos szelek nélkül.

Egy kis ír történelem

Az ország sajátos és egyedi utat járt be hosszú történelme során. 5000 évvel ezelőtt, még mielőtt a hatalmas egyiptomi piramisok felépültek volna, az ír civilizáció bölcsőjeként ismert Tara-dombon és a „királyok völgyében” magas kultúrájú társadalmak Európában egyedülálló temetkezési helyeket alkottak. A Kr. e. 3200 körül épült Newgrange-i sír immár 5000 éve áll háborítatlanul, a téli napforduló idején megtelik napfénnyel. A sírkamrát úgy alakították ki, hogy e jeles nap alkalmával a bejárat feletti nyíláson a sápadt téli napsugár bekúszik az építmény belsejébe.

Írország soha nem vált a Római Birodalom részévé, így a kelta kultúrát egészen a Kr. u. IV. századig nem érintették latin és keresztény hatások. Míg Európában a sötét középkor tombolt, addig az ősi kelta földön virágzott a kora keresztény kultúra. A kelta keresztény egyház 700 éven keresztül Rómától elzártan fejlődhetett, s csak a XII. században került kapcsolatba a várossal és a papsággal. A IV. századtól kezdve egyes ír szerzetesek megkezdték térítő tevékenységüket, így a druidák világát felváltotta a keresztény kolostorok világa. Ezek a kolostorok a szellemi élet központjai voltak, ahol a szerzetesek meghonosították és magas fokra emelték az írástudás, a kalligráfia, a fémmunkálás és a szobrászat művészetét. A mai értelemben vett rendkívül gazdag kelta ornamentikát ezek a szerzetesek emelték mesteri fokra. Ennek legszebb bizonyítéka a VIII. században készült, csodálatos miniatúrákkal díszített Book of Kells, amely az apostolok írásainak másolata.

A térítő szerzetesek közül Szt. Columba, Szt. Killian, Szt. Kevin, Szt. Brendan mellett kiemelkedik az Írország védőszentjeként ismert Szt. Patrik. Tőle származik Írország jelképe is, a háromlevelű lóhere, hiszen a szerzetes e piciny levélkék segítségével magyarázta el híveinek a szentháromság lényegét. (Innen ered egy másik jelkép is: a keresztény írek zöld színe, szemben az orániai rendhez tartozó protestánsok narancs színével). A hiedelem szerint Szt. Patrik tisztította meg a szigetet a bűnt jelképező kígyóktól. (Ennek természetföldrajzi háttere azonban az, hogy a Jégkorszak idején a kígyók nem jutottak el a mai sziget területére, a jég elolvadása után pedig már az áthatolhatatlan Ír-tenger állta útjukat). E kora keresztény szerzetesek sok hagyományt vettek át a pogány kelta hagyományokból, beépítgetve azokat a keresztény hiedelemvilágba. Például a hagyományos „kelta kereszt” úgy született, hogy a világot szimbolizáló kört ötvözték a keresztény kereszttel.

Egy madárbarát szerzetes

Az országban található számos kolostorkomplexum közül Glendalough fenséges romjait látogattuk meg. Glendalough csodálatos épületegyüttese a „két tó völgyében”, egy festői szépségű, egykori gleccservölgyben húzódik meg. A kolostort a világi életet elutasító Szt. Kevin alapította a VI. században, miután remeteként ide vonult vissza. A szerzetesnek már életében sok tanítványa volt, hiszen a kolostor egyben oktató központként is működött, ahol kéziratokat másoltak, illetve azok díszítéseit végezték. A szentről több legenda is született, melyek közül az egyik úgy tartja, hogy egyszer, amint imádkozott, tenyerébe egy rigó szállt és tojást tojt bele, Kevin pedig meg sem mozdult, amíg a madárfióka ki nem kelt. Halála után a kolostor sokáig fontos zarándokhely maradt. E felemelő helyet manapság is rendkívül sok látogató keresi fel, hogy megcsodálják a több tíz méter magas kerektornyot, a kelta kereszteket a temetőben és a régi kápolna-maradványokat.

Normann érvágások

A Tipperary síkságból kiemelkedő, sziklára épült misztikus épületegyüttes, a Rock of Cashel több mint ezer évig a királyi és papi hatalom jelképe volt. A komplexum az V. századtól Munster királyainak székhelye, majd 1101-ben az egyháznak adományozták. Innentől fogva a vallási központ virágzott, egészen addig, míg Cromwell seregei 3000 embert le nem mészároltak az egyházközponton belül. Ettől a szomorú eseménytől kezdve a csodálatos épületegyüttes teljesen elhagyatottá vált. Miután az anglo-normann csapatok „Strongbow” vezetésével 1169-ben betörtek Írországba, a sziget sorsa megpecsételődött. II. Henrik, Anglia királya hamarosan gyarmati sorba süllyesztette az országot. A normannok alapvetően átalakították a vidéket: kastélyok, várak és templomok nőttek ki a földből, s köréjük városok és piacok épültek. Normann kori erődöt láthatunk például Limerickben, Trimben, vagy Water-fordban. A gótika jegyében számos katedrális is épült, melyeknek legszebb példái a Dublinban található Christ Church és a St. Patrik Church.

Várak vonzásában

Aki Írországba látogat, olthatatlan vágyat érez, hogy felkeressen néhány remek állapotban megmaradt várat, illetve kastélyt. Az ilyen látogatások alkalmával az ember időutazáson vehet részt, és a fantázia világában szárnyalva elképzelheti, milyen lehetett az élet a hatalmas és zord várakban. Természetesen mi sem hagyhattunk ki néhányat ezekből az építészeti csodákból. A Suir folyó partján áll Írország egyik leghátborzongatóbb épülete, Cahir vára. Nem véletlen, hogy számos filmes szakember választotta díszletül ezt a várat. A rendkívül jó állapotban lévő erőd a XIII. században épült, és a befolyásos Butler család tulajdonában volt egészen 1964-ig. De nagy népszerűségnek örvend a nyugati országrészben található Bunratty vára is. A XV. században épült, szintén kitűnő állapotban pompázó kastélyt eredeti bútorokkal rendezték be, így belső tere ma is ugyanolyan, mint a XVII. században itt élő bárók korában. A vár körül egy „folk parkot”, azaz skanzent hoztak létre, amely élethűen mutatja be az egykori vidéki ír életet. Mi is végigsétáltunk a korabeli kis utcácskákon, bekukucskáltunk a régi üzletekbe, az iskolába, a falu orvosának házába és a helyi fotográfus műhelyébe. A lakóházakat itt is korabeli stílusban, korhű bútorokkal állították helyre, így könnyedén el lehet képzelni a szegényebb sorsú családok századokkal ezelőtti, olykor igencsak nehéz életét.

A zöld sziget csodái

De a csábító, romantikus várak mellett Írország természeti látnivalóiról sem szabad megfeledkezni, hiszen a zöld sziget számos természeti csodát rejteget. A hagyományos ír táj már önmagában is bájos és nyugodt, ahol az ember még azt is hajlandó elhinni, hogy a világ tökéletes. Az ír vidék utánozhatatlan romantikája a zöld domboldalakon legelésző báránykákkal, az apró színes házacskákkal, a virágözönbe burkolt vidám kocsmákkal még a legracionálisabb ember arcára is mosolyt varázsol. Egy-egy ír kisvárosban, falvacskában szinte kötelező néhány órácskára megállni, és egy kényelmes séta keretében átélni az igazi vidéki ír hangulatot.

Whiskey-kostoló és kötélhíd

Észak-Írország északi tengerpartjára szintén megéri több időt szánni, és sorra járni az érdekes látnivalókat: Portrush csodálatos, homokfövenyes és dűnés partszakaszát, a tengerbe zuhanni készülő Mussenden Templomot, a halászok által két szikla közé, 25 méterrel a tenger fölött kifeszített kötélhidat, a Carric-a-rede-et, a tengerbe szakadt XIII. századi Dunluce kastélyt, és persze a Giant’s Causeway-t, az Óriások ösvényének bazalt orgonáit. A több mint 40 000 szabályos hatszögletű formában megszilárdult bazalt orgona a világon egyedülálló természeti jelenség. A legenda szerint az átjárót az óriás Finn MacCool építette, hogy a tengeren keresztül eljuthasson a skót Staffa szigetén élő szerelméhez. Ha az ember minden fontosat látni szeretne a környéken, érdemes „átugrania” a közeli Old Bushmills whiskey lepárlóüzembe. Itt 1608 óta készül az „élet vize”, az ír whiskey. (Az ír whiskeyt „e” betűvel írják, míg skót whiskyt „e” nélkül!). Mára a skót whisky-gyártás lekörözte az ír whiskey készítést, ezt az is bizonyítja, hogy amíg Írországban ma már csak a bushmillsi és a midletoni gyárban készítenek whiskeyt, addig Skóciában több mint 100 lepárló működik. Az Old Bushmills lepárlóban mi is végignéztük a gyártási folyamatokat és természetesen megkóstoltuk az „élet vizét”. De ha valaki igazán rendhagyó kalandot szeretne, akkor a whiskey kóstolás után menjen a Carric-a-rede függőhídra.

Festői tájak naplemente idején

Az Ír Köztársaság leghíresebb természeti látnivalójához, a Moher sziklákhoz naplemente idején érkezett csapatunk, s mondani sem kell, hogy fenséges látványban volt részünk: a napsugarak káprázatos fénnyel aranyozták be a több, mint 200 méter magas, tengerbe szakadó sziklafalakat. A nyugati partvidék másik bebarangolásra váró látnivalója a Connemara Nemzeti Park, ahol egyedi mocsárvilággal, növényzettel és tőzegmohalápokkal ismerkedhettünk. A környezet, mint majdnem mindenhol ezen a vidéken, itt is festői: zord hegyek, bizarr természeti formák és egykori gleccservölgyek. Már nem is csodálkoztunk azon, hogy a Diamond Hill lábánál elterülő tó partján újra egy csodálatos kastélyra leltünk, a szomorú történetű Kylemore Abbey-ra. A szép, neogótikus kastélyt egy manchesteri mágnás építette a feleségének, de sajnos imádott párja hamarosan elhunyt. A vigasztalhatatlan úr egy apró kápolnát emeltetett halott felesége számára, majd örökre elhagyta Connemarát. Az I. világháborúban belga bencés apácák költöztek ide, s a romantikus épületben mai napig bentlakásos leányiskola működik. A vadregényes tájak és szellemek járta kastélyok után bizonyára megérti a vándor, miért mondják azt, hogy ha valaki egyszer eljut Írországba, mindig visszavágyik, s ha teheti, újra és újra visszatér a kelták zöld szigetére.

Forrás: Világjáró Magazin

Legújabb cikkek

Még nem tudtál dönteni?
Iratkozz fel hírlevelünkre és segítünk
legújabb és legjobb ajánlatainkkal!

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

Elfogadom, hogy megadott személyes adataimat a Vista saját marketing tevékenységéhez, közvetlen üzletszerzés, piackutatás és tájékoztatás céljára telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési úton (pl. sms, mms, e-mail), automatizált hívórendszeren keresztül, illetve postai úton felhasználja, valamint harmadik félnek átadhatja a hatályos jogszabályok szerint. Tudomásul veszem, hogy a marketing@vista.hu elektronikus címek(en) keresztül kérhetem a nyilvántartott személyes adataim törlését, módosítását, illetőleg a kezelt adatokról való tájékoztatást.

A megadott email címet regisztráltuk! Kérjük, ellenőrizze email fiókját, a hírlevél feliratkozást aktiválni kell!
Hírlevél feliratkozás

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk!