A Schladming–Dachstein sírégió: Négy hegy, négy nap
Beküldő: Vista 2011-09-15 16:06:00
Nos, hová menjünk síelni? – tesszük fel magunknak a kérdést minden ősszel. Ausztria viszonylag kicsi ország, ám rengeteg jó minőségű síterepe van. Aki évente 8-10 napot tölt síeléssel, még annak is kevés egy élet, hogy bejárja az összeset. A gyönyörű Schladming–Dachstein régió mindössze 5 és fél órányi autóútra fekszik Budapesttől.
A Ski Amade síparadicsom
A négy hegyet – Hauser Kaibling, Planai, Hochwurzen, Reiteralm – magában foglaló pályarendszert nem lehet egy nap alatt besíelni, érdemes itt hosszabb időt eltölteni. Nekünk négy napunk volt a „Ski Amade” felfedezésére, és ha időnk engedi, bizony tovább is szívesen maradtunk volna. A Ski Amade síszövetség Salzburg tartomány és Stájer-ország öt üdülőrégiójának 25 települését fogja össze, és ezek népszerűsítését tűzte ki célul. Ez Ausztria legnagyobb síterepe, amely egyetlen bérlettel besíelhető – 270 felvonó és sílift, 260 alpesi kunyhó és hegyi étterem, valamint 860 kilométernyi pálya tartozik hozzá.
A régió szolgáltatásait folyamatosan fejlesztik, a beruházásokra eddig 100 millió eurót (27 milliárd forint) költöttek, idén további 10 millió eurót fordítottak a hóágyúrendszerek bővítésére. Ennek köszönhetően a Ski Amadéban már a pályák 85%-a, vagyis összesen 710 kilométer ágyúzható, így novembertől egészen április végéig garantált a megfelelő hómennyiség. A felvonórendszert is korszerűsítik: a csákányosokat ülőliftek váltják fel, a 2–4 személyes lifteket pedig 6–8 személyes, automata biztonsági rendszerrel kiegészített felvonókra cserélik, így a reggeli, indulási csúcsot leszámítva lényegében sehol sem kell a liftek előtt várakozni.
Bajnokok társaságában
Érkezésünk éjszakáján Schladmingban, a planai pályán 50 000 ember volt kíváncsi az 1972 óta rendszeresen megrendezett éjszakai síversenyre. Ugyanitt tartják majd meg 2013-ban a FIS Alpesi Sívilágbajnokságot is. A Reiteralm lejtőin ott-jártunkkor éppen a norvég és az osztrák síválogatott edzett, később Mario Malt világkupa-győztes szlalomossal is megismerkedtünk. „Sígájdunk”, vagyis hegyi kísérőnk első ránézésre egy szerény, helyi oktatónak tűnt, később azonban kiderült, hogy a ’92-es lillehammeri olimpia szlalom bronzérmesével, Michael Tritscherrel állunk szemben, aki ’93-ban Alberto Tomba után második volt a világranglistán. Az egykori bajnok ma síiskolát és síboltot üzemeltet a faluban.
Az éjszakai szánkózás kihagyhatatlan program a Hochwurzen 7 kilométeres ródlipályáján. Már maga az esti felvonózás is hatalmas élmény volt, ahogy hangtalanul suhantunk a sötét tájban. A szánkózás előtt, a hegyen lévő kunyhóban vendéglátóink még egy tradicionális, osztrák vacsorával is megleptek bennünket. A bőségtálakon káposzta, grillezett kolbászok, sült oldalas illatoztak. A szánkózásból hamar versenyzés kerekedett, s miután belejöttünk, el kellett ismernünk, hogy a ródlizás is legalább akkora élmény, mint a síelés! Akinek futotta az erejéből, még mulatni is elment: Schladmingban, a planai főpálya tövében található az ország legnagyobb ‘apré-ski’ bulihelye, a Tenne.
