Albánia – Egzotikus a maga módján
Beküldő: Vista 2018-03-02 13:49:00
Az utóbbi egy-két évben az új európai célirányok között válogatók bizonytalankodtak, hogy vajon Albánia nem túl nyers-e és hogy turista számára nehezen emészthető hely-e kényelmi szempontból. Sok jelből következtetve úgy tűnik, hogy idén Albánia sláger desztinációnak fog bizonyulni, azaz felülkerekedik a különleges, zamatos utazási csemege iránti étvágy.
Egy magyar utazó így fogalmazott: „Hihetetlen, különleges élmény volt. Néha Európán kívül éreztük magunkat, néha belül. Ettől lett izgalmas.” Valaki más azt írta, hogy: „Átmenet a keleti és a nyugati világ között, és mégis Európa.” A Balkán nyugati, tengerparti vonulatában Albánia választása felfedező hajlamot igényel. A mellette szóló érvek annyira egyértelműek: izgalmas az ország éles fordulatokkal teli történelme, kifejezetten gazdag kulturális örökséggel lehet ismerkedni, egy új tengerparti nyaralós alternatívába lehet belekóstolni, a természeti környezet változatos, meglepetésekkel teli, valamint Albánia európai országként igencsak karakteres életképeket tár elénk.
Igen, Albánia egy egzotikus európai ország. A turizmus infrastruktúrája még nincs a horvát adriai szinten, a szolgáltatások itt-ott, így-úgy döcögnek, de ezt bőven ellensúlyozza a helyi emberek vendégszerető magatartása és az, hogy a szegénység jelei náluk nem annyira hervasztóak, mint saját országunkban. Nyilván, az itthonról szervezett csoportos körutazást válassza az, aki első próbálkozásra tart attól, hogy saját felelősséggel és kevés tájékozottsággal nekirugaszkodjon Albánia felfedezésének.
Budapest és Tirana között az 1 óra 25 perces repülési idő eleve barátságos és már az érkezés délutánján rá lehet ugrani a főváros nevezetességeinek megismerésére. Kiemelkedő építészeti szépségek nincsenek, viszont a látnivalók kapcsán tömény, érdekes történelem leckéket kapunk. Az Enver Hodzsa mauzóleummal összefüggésben hallhatunk arról, hogy Albániában a nálunk kb. 5-6 éven át tartó sztálinista diktatúra egészen 1991-ig eltartott és ehhez képest kell méricskélni mai fejlettségi állapotukat. A Szkander bég téren visszatekintünk a legnagyobb nemzeti hősük (Kasztrióta György), az államalapító 15. századi történetére és arra is, hogy a mi Hunyadi Jánosunkkal szövetségben küzdött a törökök ellen. A körutazások többségében, a vidéki programokban szuperül keverednek az ókori (görög, római) emlékek, régészeti helyek meglátogatása, a strandolás és menetközben a vadregényes tájak élvezete. Tenger nélküli országunkból odautazva eleve kellemes olyan friss levegőjű tengerparti városokba érkezni, mint Vlora vagy Saranda.
A kulturális-történeti látnivalók tekintetében ne tessék másodrangú látványosságokat feltételezni. Elvégre az ókori görög Butrin, a középkort idéző, múzeumokkal teli Gjirokastra és Berat történelmi központjai az UNESCO kulturális világörökség részei! Bizony jól jön a szakszerű idegenvezetés ahhoz, hogy könnyebben és érdekesebben megemésszük e jelentős nevezetességek történelmi hátterét. Berat városa csúcs élmény. Lenyűgöző látványt nyújt a hegyoldalba épített sok kis fehér házikó. Ezerablakú városnak hívják. Jó ismerkedni az ország második legnagyobb városával, Durres-szel. Még Tiranához képest is jobban lehet látni Albánia társadalmi ellentmondásosságát. Egymástól nem távol lehet látni szegénységet és pöffeszkedő gazdagságot. A kaszinói miatt ,,Albánia Las Vegasának” nevezik.
Albánia a nagyon hosszú tengerpartján lévő rengeteg strandja révén nyaralás szempontjából nagyon is szóba jön. Óriási mértékben zajlanak befektetések, mindenhol építkezések. A nyári hónapokon kívül a tenger vize hideg, de legalább felmérhetjük, hogy érdemes-e ide visszatérni majd valami családi nyaralásra. Legyen még szó arról, ami mindig érdekelni szokta az utazási célok között válogató magyar turistát: biztonság, higiénia, kaja, árfekvés. Albánia határozottan jó közbiztonságú ország a turista szempontjából. Nincs terrorveszély, nincs migráns probléma, és a csoportosan utazókat kevésbé tudják átverni a simlis szolgáltatók. Csak a zsebtolvajokat kéretik kijátszani az éberségünkkel. Nincs ok higiéniával, tisztasággal kapcsolatos parára. A városokban sok a szemetes, koszos utca, de az idegenvezető – ugyebár - mindig megtalálja az elkerülő utakat. Csapvizet ne igyunk, de fogat nyugodtan moshatunk vele. Jókat lehet enni, olcsón. Igaz a legfinomabbak inkább az itt is népszerű olasz ételek. Tiranában meglepően nagy az éttermek választéka. Az országban mindenhol rengeteg a gyors étkező jellegű hely, ami jó az ebédelések megszervezésében.
Még valami. Albániában mindig vannak jópofa rácsodálkozásra okot adó dolgok. Az országban a sztálinista évtizedek alatt, az ő Rákosi Mátyásuk, a picikét több hajszállal rendelkezett Enver Hodzsa sztálinista diktátor folyton a gonosz Nyugat általi atomtámadással riogatta a népét és legalább 700 ezer bunkert építtetett. Szürrealista látvány az, ahogy rengeteg bunkert tarkára pingáltak, graffitikkel borítottak be. Aztán ott van a feltűnően sok Mercedes autó, és csak találgatjuk, hogy milyen ,,tulajdonváltoztatási módok” állnak a háttérben. Olcsóság van, főleg, ha ott vásárolunk, ahol a helyiek. Az albánoknál a nettó átlagfizetés 87 ezer forintnak felel meg, szóval azon kevés európai ország egyike, ahol valamennyire (de nem nagyon) úgy érezhetjük, hogy gazdagabb országból jöttünk.
