Dalmácia fővárosa - Split

A dalmát fővárost kevesen hagyják ki úti tervükből, ha Horvátország ezen vidékére látogatnak. A tengerparti fürdőzések közepette ugyanis jól esik egy kicsit elidőzni a város római kori emlékei között, és a mediterrán hangulatot árasztó szűk sikátorok barátságos kávézóiban, éttermeiben.

1700 éves falak között

Egy város, ahová – ha szereti a horvát tengerpartot - legalább egyszer mindenki eljut. De a dalmát metropoliszt nem a méretei és külvárosi lakótelepei miatt szeretjük. Split nekünk, kíváncsi nyaralóknak a régi városfalakon belül kezdődik. Az ide látogatók első útja általában az óvárosba, Diocletianus császár egykori palotájához vezet – nem véletlenül. Az épületegyüttes nem csak a Kr. u. III. század építészeti emléke, hanem a rákövetkező stíluskorszakok kaleidoszkópja is, melyet a 70-es évek végén az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított.

Kevesen tudják, hogy a hatalmas császár, aki könyörtelenül üldözte a keresztényeket, Dalmáciában, a mai Split közelében fekvő Salonában (ma: Solin) született, és a tengerparti palotát azért építette, hogy legyen hová visszavonulnia öreg korára. A vastag falakkal körülvett palota északi részében az őrség és a személyzet kapott helyet, míg a déli épületrészeket a császár és udvartartása foglalta el. Bár Diocletianus 313-ban bekövetkező halála után más – elsősorban száműzetésüket töltő – császárok is laktak itt, az épületegyüttes hanyatlásnak indult, mígnem a VII. század elején a szlávok és az avarok által földig rombolt Salonából menekülő lakosság új várost alapított a biztonságos falak között.

A történelem mozaikja

A palotában sétálva feltűnik, hogy a sikátorok szokatlanul szűkek és sötétek, s csak néha jutunk ki egy-egy napsütötte térre. Ennek köszönhető, hogy a mai városlakók is a palota falai közé menekülnek alkalomadtán – persze nem az ellenség, hanem a rekkenő hőség elől. Az új város lakói székesegyházukat Diocletianus császár mauzóleumából alakították ki, s ők építették hozzá a késő románkori harangtornyot, amely még ma is magasan a város fölé emelkedik. A dóm főkapuja fölötti timpanon érdekes emlékeket rejt: az egymásra állított két dísztelen kőkoporsóban IV. Béla lányainak, a Klissában (ma: Klis) elhunyt Katalinnak és Margitnak (a mi Szent Margitunk nővérének) a hamvai nyugszanak. Ha tovább megyünk egészen a Porta Aurea-ig, megnézhetjük azt a házat is, ahol maga Béla király is lakott, amikor a tatárok elől családjával Közép-Dalmáciába menekült.

Az óvárosban a különféle korszakok érdekes építészeti egyveleget hoztak létre. A főtéren harmonikusan megfér egymás mellett az egyiptomi szfinx, a római vízvezeték és a korinthoszi oszlopfők. A környék zegzugos utcácskáiban ma is több mint háromezer ember él. A több száz éves házakon a zsalugáter mindig nyitva áll, az utazók így sokszor bepillanthatnak a helyiek életébe. Ha felmászunk a Szent Dujmo székesegyház tornyába, nemcsak a tenger és a kikötő felé érdemes lenézni. Innen könnyen beleláthatunk a helyiek otthonaiba. Sok helyen teregetnek a tetőn, máshol gyerekek szaladgálnak egy szál alsóban, vagy idősek kártyáznak. De Split nem csak ódon belvárosával áll a turisták rendelkezésére. A dalmát tengerpart egyik legnagyobb kikötőjéből számos hajó indul a közeli szigetvilágba, többek között Brac, Vis, Hvar, Solta kikötőibe.

Marjan parkerdő

Split régi és új városrészét, valamint a kikötőt fentről is megcsodálhatjuk, ha felsétálunk a Marjan-domb oldalában lévő kilátóteraszhoz. Itt fönt, ahol főként a gazdagabbak villái állnak, egy szép erdős parkot, játszóteret és állatkertet is találunk, a domb déli sziklái pedig kiváló terepet biztosítanak a sziklamászóknak, nekik minden évben megrendezik a hagyományos Marjan-kupát.

Split nem kimondottan üdülőváros, sokkal inkább egy üzleti és kulturális központ, virágzó gazdasággal és kereskedelemmel. A város hajójáratai összeköttetésben állnak az Adriai-tenger Közép-dalmáciai szigeteivel. A strandolás és a kulturális értékek felfedezése mellett akár vásárlással is elüthetjük a délutáni órákat, hiszen a központban egymást érik az árusok. A palotában számos kis butik, illetve ajándéküzlet kínálja portékáit. A város jellegzetesen mediterrán hangulatot árasztó színfoltja a piac: a standokon hegyekbe tornyozva állnak a gyümölcsök, zöldségek, halak és különleges sajtgurigák – ez utóbbiakból az árusok széles mosollyal nyújtanak át egy-egy darabkát az erre kószáló idegeneknek, kóstoló gyanánt. S ha már itt járunk, valamelyik kis piaci pékségben néhány kunáért érdemes megkóstolnunk a jellegzetes horvát csemegét, a „burek”-et is.

A környék

Split közelében több hangulatos kisváros is található, amelynek megtekintése megéri az alig egyórányi autóutat. A legközelebbi Solin. Római kori maradványain kívül hatalmas zöldellő parkjával ígér kellemes kirándulást az utazónak. A kicsit távolabbi Trogir, szigetszerű óvárosával és impozáns kikötőjével várja a turistákat, ahol megcsodálhatjuk egy-egy óriási luxusjacht kikötését, egy utcai festővel portrét készíttethetünk magunkról, vagy beülhetünk valamelyik helyi kimérésbe egy igazi dalmát pálinkára. Splittől délre, mintegy 60 kilométerre Makarska nyüzsgő tengerpartjának bárjaiban hódolhatunk a gasztronómiai örömöknek, a társas szórakozásoknak, no és persze az estefelé oly’ jóleső andalító, partmenti sétáknak.

Válogasson kedvezményes horvátországi ajánlataink között!