Genova és az utcára teregetett ruhák

"Ha leveszed a száradó ruhákat ezekről a kötelekről, mintha a fényt tüntetnéd el Caravaggio képeiről” - ezzel a szép hasonlattal tiltakozik Giovanni Musso genovai költő az önkormányzat rendelkezése ellen, amely tiltja a mosott ruhák kiteregetését a “ főbb” utcák ablakaiba, erkélyeire.

Hogy mely utcák számítanak “főbbeknek”, azt a városi rendőrség határozza meg. A polgármester kijelentette, hogy csak egyszerűsíteni akarnak egy, még a harmincas évekből származó, tehát bonyolult és ma már értelmezhetetlen rendelkezést, ám az egyszerűsítés jegyében más tilalmak is életbe lépnek. Például, az eszegetéssel párosuló letáborozás templomok, paloták lépcsőin, különböző felhívások kiragasztása a falakra. A legfájóbb pont azonban a nyilvános ruhaszárítás tilalma, amelyre egyelőre fittyet hánynak a lakosok, akik nem hagynak fel a régi szokással, így a keskeny utcák és a magas paloták szürkéjét továbbra is fehér, kék, piros, zöld színek világítják vidámra. 2001-ben Silvio Berlusconi már próbálkozott az utcafronti teregetés megtiltásával a G8-ak találkozójának idején, mert nem akarta, hogy kollégái lássák az ablakokban száradó „ gatyákat.” A tilalom megszületett, de a genovaiak akkor sem törődtek vele. Az a csúcs nem a gatyák, hanem a rendőri brutalitás, a halálos áldozattal járó tüntetés miatt vált hírhedtté.

A városhoz tartozó látvány oka egyszerű és praktikus: a kifeszített kötelek sokszor összekötik az egyik épület emeleteit a szemben lévőkkel, így jobban ki lehet használni a napfényt, amely nehezen és rövid ideig tud csak behatolni a keskeny utcákba. Tudja ezt a polgármester is, aki, egyébként, bevallotta, hogy maga is szépnek találja a lobogó ruhadarabokat. Kötelekre felakasztott fehérneműket, különben nemcsak Genovában, hanem Olaszország más tájain is láthat az ember. A római kis, utcának sem nevezhető közökben, Nápolyban. Hozzátartoznak a városok képéhez. Olyannyira, hogy rendezők sora használta fel hangulati elemként őket. Ettore Scola Egy különleges napjában a két főszereplő, Sofia Loren és Marcello Mastroianni száradó ruhák között találkoznak a teraszon, pedig a Duce parancsára kitiltották azokat Hitler látogatása idejére. Száradó ruhákról alkottak festők remekműveket és a fotósok is kedvelik ezt a témát. Johnnie Shand Kydd angol fotós nápolyi kiállításának egyik leghangulatosabb, megindítóbb képe a “ Száradó ruhák a Francesco Caracciolo utcában.”

Forrás