Svájc és Elzász: Jólét, középkor, mesekönyv
Beküldő: Vista 2018-04-03 11:44:00
A Budapest és Bázel közötti légi járat fantáziadús lehetőséget kínál a magyar turista számára, hogy pár virágzó svájci várost kombináljon Franciaország különleges Elzász vidékével.
Svájc vonatkozásában érdemtelenül kevés figyelmet kap az általában 138 ezres lakosságú Bern, ami ugyan főváros, de egyáltalán nincs ilyen jellege. Az UNESCO világörökségi óvárosban Európa leghosszabb fedett bevásárló passzázsát láthatjuk, hat kilométer hosszan elnyúló árkádok alatt. Az Aare folyó hurokszerű kanyarulatában fekvő óváros hídjai látványosak. Ha más svájci városban előtte még nem jártunk, akkor Bernben ízelítőt kaphatunk arról, hogy milyen a svájci jómód, tisztaság, szervezettség és bizony a drágaság.
A svájciak hazájuk gazdagságát evidensnek tartják. Nemzeti büszkeségük iránya sok apróbb valami, mint amilyen a sajtjuk és a csokoládéjuk. Gruyéres (ejtsd: grüjer) cuki kisváros, ahol a lakosság nagy része sajtkészítésből él. Érdemes eljutni egy sajtgyárba, ahol a sárga színű, félkemény grüjert készítik. A térségben, az Alpoktól északra az utazás közben a meseszép környezetű legelőkön bámulhatjuk a rengeteg tehenet, akik a sajthoz is adják a tejet. Itt helyben végre vehetünk valamit, ami olcsóbb, mint otthon: sajtot, ami ebbe-abba sütve is isteni, karakteres ízű. A svájci csoki az ugye fogalom. Éppen arrafelé van, Broc-ban egy csokoládégyár, ahol a látogatóknak persze jár a kóstolás (főleg praliné). Sok mindent hallhatunk a kakaó történetéről és a csokoládégyártásról.
Ezután jön a csoportos utazás fő csemegéje: Colmar. A város óvárosában úgy érezhetjük magunkat, mintha egy középkori témájú játékfilm díszletei között időznénk. A karakteres fatámaszok közé döngölt agyagból épített elbűvölő házak többsége a 15. és a 17. század közötti időszakból való. Lenyűgözi a látogatót, hogy mennyi csodás ház maradt meg éppen Colmarban. Nagy szerencse, hogy az utóbbi évszázadokban a városatyák nem engedték, hogy a középkori házak közé más stílusú házak épüljenek. A város kiválóan megél a turizmusból, szóval telik arra is, hogy az óvárosi házakat tökéletes állapotban tartsák fent.
A mesebeli miliő hangulatosságát hatásosan növeli a rengeteg turistát megcélzó sok-sok cukrászda, kávézó, vendéglő sajtbolt és az aranyos kis butikok. Az óváros nem túl nagy, s érdemes szinte minden kis utcába benézni, mert mindig találunk valami kis építészeti gyöngyszemet, hangulatos részletet, a házakat szépítő virágdíszítést. Próbáljunk találni egy-két olyan kis utcát, ahol nincs éppen más turista, mert így még jobban át tudjuk élni az időutazást. A régi házakban többnyire nincs is már lakó, szóval így meglepően nagy csendben, nyugalomban találhatjuk magunkat.
Az utazás következő állomása, Strasbourg, ami Colmarhoz képest teljesen más, sokkal többféle karaktert mutató élményt nyújt. Az UNESCO kulturális világörökség részének nyilvánított óváros ékessége a Notre-Dame székesegyház elkápráztatja a gótika szerelmeseit. Ne hagyjuk ki a tornyának tetejére való felmászást, mert a kilátásba nem csupán a város fér bele, hanem – jó időben – ellátni a Vogézekig, sőt akár a németországi Fekete-erdőig. Kívülről mutatósabb, mint a kölni dóm. Az óváros La Petite France (Kis Franciaország) negyedében sok minden visszaköszön a Colmar-i élményekből, de a tipikus favázas épületek már nagyvárosi, sokkal mozgalmasabb közegben ékeskednek, plusz hidak, csatornák, még több bolt és vendéglátóhely. Rengeteg időt el lehet tölteni önmagában a kis delikátesz boltok kirakatait bámulva. Szuper, hogy Strasbourg óvárosában a dübörgő turizmus mellett valahogy megtalálja az ember az idilli légkört is.
Elzászban érdemes külön figyelmet szentelni a régió elképesztően izgalmas, fordulatokban gazdag történelmének. Váltakozva volt hol német, hol francia terület, ilyen-olyan főurak marakodtak birtokokért. Az itt élők rövid időkeretben négyszer is állampolgárságot változtattak, anélkül, hogy otthonaikból kimozdultak volna. Elzászban roppant érdekesen keveredik a német és a francia kultúra, a konyha és az építészet. Elférnek egymás mellett (és a gyomrunkban) a németes káposztás, kolbászos ételek és a franciás hagymás sütemények. A csoport utazásának végpontján, az Haut Koenigsbourg kastélynál megfelelő helyen vagyunk ahhoz, hogy összefoglaljuk magunkban Elzász élményét. Nem mellesleg itt is irigykedve nézzük, hogy a franciák mennyi sok pénzt tudnak költeni a műemlékeikre. A hatalmas, erőd jellegű kastélyból a kilátás lenyűgöző a borvidékekre.
Az élményszerzés maximális tartalmassága és a tájékozódás megkönnyítése érdekében ajánljuk a Vista csoportos, magyar idegenvezetős körutazásait, ami rengeteg értékes látnivalót képes pár nap keretébe sűríteni!
