Népesség: 40 200 000 fő
Kiterjedés: 505 000 km2
Éghajlat: A Földközi-tenger partvidékének éghajlata a nyári hónapokban forró és száraz, akár a +40°C-ot is elérheti a hőmérséklet. Az éjszakai órákban lényeges lehűlés is előfordulhat. A Kanári-szigeteken egész évben kellemesen a meleg, tavaszias az idő, mérsékelt a hőmérséklet-ingadozás.
Főváros: Madrid
Lakosság: kasztíliai spanyol (66%), katalán (24%), baszk (2,5%), galiciai (6%), cigány (1,5%).
Hivatalos nyelv: spanyol
Vallás: római katolikus.
Időeltolódás: A szárazföldön, Mallorcán és Ibizán a közép-európai időszámítás érvényes. A Kanári-szigeteken ehhez viszonyítva -1 óra.
Pénznem: Euro (EUR) = 100 cent. Nemzetközi hitelkártyák széles körben elfogadottak. A belföldi és külföldi fizetőeszközök be- és kivitele nem korlátozott.
Vízum: vízum nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 6 hónapig érvényesnek kell lennie.
Borravaló: A borravaló nem kötelező Spanyolországban, de a bárokban, kávéházakban és hasonló létesítményekben, illetve a taxik esetében az 5-8%, de a 3 eurót nem meghaladó borravaló a szokásos.
Történelem:
Mivel éppen Európa és Afrika között helyezkedik el, a Pireneusi-félsziget mindig is különböző törzsek és civilizációk meghódításának célpontja volt. A rómaiak i. e. 3. században érkeztek, de két további századba került, mire leigázták a félszigetet.
409-ben Hispániát megtámadták a germán törzsek, és 419-re megalapították a vizigót királyságot. A nyugati-gótok 711-ig uralkodtak, amikor is a muzulmánok átkeltek a Gibraltári-szoroson, és győzedelmeskedtek Roderik, az utolsó gót király felett. 714-re az arab hadsereg az egész félszigetet elfoglalta, kivéve az északi hegyes vidékeket. A déli muzulmán megszállás közel 800 évig tartott. Ez alatt az idő alatt a művészetek és a tudományok virágoztak, új terményeket és mezőgazdasági technikákat vezettek be, palotákat, mecseteket, iskolákat, kerteket és nyilvános fürdőket építettek. 722-ben Covadongánál, a félsziget északi részén, a vizigót király, Pelayo vezetésével egy kis hadsereg az arabokat először győzte le. Szimbolikusan ez a csata jelentette a Reconquista, a terület keresztény visszahódításának kezdetét.
A 13. század végére Kasztília és Aragónia a keresztény spanyol területek két legerősebb királyságává nőtte ki magát, és 1469-ben egyesült Izabella (Kasztília hercegnője) és Ferdinánd (Aragónia trónörökösének) frigyével. A katolikus uralkodóként ismert pár egyesítette egész Spanyolországot. 1478-ban megalapították a könyörtelenségéről híres spanyol inkvizíciót, kivégezve és elűzve ezzel több ezer zsidót és nem keresztényt. 1482-ben megostromolták Granadát és 10 évvel később az utolsó arab király is megadta magát, beteljesítve ezzel a reconquistát. 1492-ben Izabella és Ferdinánd - az inkvizíció hatása alatt - rendelkezést adott ki a spanyolországi zsidók kiűzéséről (expulsión), amelyet még abban az évben végrehajtottak.
Spanyolország hatalmas birodalmat épített ki az Újvilágban, Kolumbusz 1492-es amerikai partraszállása után. Arany és ezüst áramlott a spanyol pénzes ládákba Mexikóból és Peruból, miután a hódítók földeket szereztek Kubától Bolíviáig. Spanyolország monopolizálta a kereskedelmet az új gyarmatokkal, és a világ egyik leghatalmasabb nemzetévé vált. Ám ez a protekcionizmus hátráltatta a kolóniák fejlődését és egy sor költséges háborút eredményezett Angliával, Franciaországgal és Hollandiával.
Az Újvilágba megindult a spanyol konkvisztádorok hada. A portugálokkal ellentétben a spanyolok az Újvilágban már gyarmatokat létesítettek, nem elégedtek meg a partvidék meghódításával. A konkvisztádorok alkirályságokat hoztak létre, amelyek urai kizárólag a spanyol királynak tartoztak felelősséggel.
Elsőként Hernando Cortés vezetett hadjáratot a mexikói aztékok ellen (1519), majd Pedro de Alvarando 1523-ban a majákat hódította meg. 1531-ben Francisco Pizarro a perui Inka Birodalmat döntötte meg. A hódítók hallatlan technikai fölénye, valamint a járványok nyomán az őslakosság alig 15-20 százaléka maradt életben.
1808-ban I. Napóleon seregei behatoltak az országba és a spanyol korona mindinkább elvesztette gyarmatai felett az uralmat. Egy madridi felkelést követően a spanyolok összefogtak, és öt éven át tartó függetlenségi háborút vívtak a franciák ellen. 1813-ban a francia haderőket végleg kiutasították, és 1814-ben VII. Ferdinánd visszakerült a spanyol trónra. Ferdinánd, 20 éves uralkodása alatt visszaállította az inkvizíciót, üldözte a liberálisokat és a konzervatívokat, korlátozta a szólásszabadságot, a spanyol gazdaság pangott, az amerikai gyarmatok pedig elnyerték függetlenségüket.
A végzetes 1898-as spanyol-amerikai háború a Spanyol Birodalom összeomlását jelentette. Spanyolország vereséget szenvedett egy sor tengeri csatában, ami utolsó tengerentúli gyarmatainak elvesztését eredményezte. Spanyolország gondjai tovább fokozódtak a 20. század első feléig. 1923-ban, amikor az ország a forradalom küszöbén állt, Miguel Primo de Rivera államcsínyt hajtott végre és 1930-ig katonai diktátorként kormányozta Spanyolországot. 1931-ben XIII. Alfonz, az utolsó király elmenekült az országból. Másnap kikiáltották a második Spanyol Köztársaságot, amely hamarosan belső konfliktusok áldozatává vált.
Amikor 1936-ban republikánus rendőrök meggyilkolták az ellenzéki nacionalisták vezetőjét, José Calvo Sotelot, a hadsereg jó indokot talált, hogy megdöntse a kormányt. A rákövetkező polgárháború alatt (1936-39) a nacionalisták széleskörű katonai és pénzügyi támogatást kaptak a náci Németországtól és a fasiszta Olaszországtól, míg a megválasztott republikánus kormány csak az orosz segítségre és kisebb mértékben az értelmiségiekből, művészekből, írókból és a politikailag elkötelezettekből álló Nemzetközi Brigádokra támaszkodhatott. A fasizmus fenyegetésének ellenére Anglia és Franciaország megtagadta a republikánusok támogatását.
1939-re a Franco által vezetett nacionalisták megnyerték a háborút, ami több mint 350 000 spanyol halálát követelte. Franco 35 éves diktatúráját követően a gazdasági blokádoknak köszönhetően Spanyolország elszigetelődött, kizárták a NATO-ból, az ENSZ-ből, és a gazdasági recessziók is mély nyomokat hagytak. Ez az állapot egészen az 1950-es évekig tartott, amikor a turizmus fellendülése és az Amerikával kötött nemzetközi szerződés előteremtette a rég várt pénzalapot, hogy az ország újra két lábra állhasson. Az 1970-es évekre Spanyolországnak volt a leggyorsabban fejlődő gazdaság egész Európában. Francót, 1975-ben bekövetkezett halála után I. János Károly (I. Juan Carlos) király követte, XIII. Alfonz Bourbon - házi uralkodó unokája. Spanyolországban a diktatúrát felváltotta a parlamenti demokrácia.
Spanyolország 1986-ban csatlakozott az Európai Unióhoz. 1992-ben, amikor Barcelona adott otthont az olimpiai játékoknak, Sevilla az Expo92-nek, és Madridot kiáltották ki Európa Kulturális Fővárosának az ország újra reflektorfénybe került. 1996-ban a Néppárt (PP) alakított kormányt, amelyet José María Aznar vezetett. A jelenleg hivatalban lévő szocialista kormány vezetője José Luis Rodríguez Zapatero.
Közlekedés:
Az autóval utazónak nemzetközi jogositvány kiváltása kötelező. Spanyolországban jól működő autóbuszhálózat áll az utazni vágyók rendelkezésére. Kisebb távolságokra a taxi is kedvelt közlekedési eszköz. Mindenütt lehet bérelni személygépkocsit, motorkerékpárt és segédmotorokat. A járművek bérlésének feltétele az érvényes nemzetközi jogosítvány megléte. Amennyiben kismotort vagy autót kíván bérelni, feltétlenül kössön teljeskörű casco biztosítást.
Telefonálás: Magyarország hívószáma 0036, Spanyolország hívószáma 0034. Neo Phone hívókártyával vezetékes és fülkés telefonról 75 Ft/percért, mobiltelefonról 250 Ft/percért lehet Magyarországra telefonálni.
Elektromosság: 220 V
Kultúra: Nagycsütörtök, nagypéntek, Húsvét hétfő (csak bizonyos régiókban), Pünkösd, Úrnapja, augusztus 15. (Mária mennybemenetele), október 12. (nemzeti ünnep) és az egyes régiók saját ünnepei.
A spanyol konyha hús-, hal- és zöldségételeket is kínál. Spanyol specialitás pl. a paella, a sült hal (pescaitos fritos), a mallorcai sobrasada (fűszeres nyers kolbász), a menorcai juhsajt, a kanári-szigeteki papas arrugadas (sós vízben főtt burgonya). Kedvelt édesség a gofio (búzalisztből készült tészta különböző hozzávalókkal, mint pl. gyümölcs és dió) vagy a turrón (különböző változatai nougat vagy halva). A spanyolok egyik nemzeti itala a vörösborból és gyümölcsökből készült sangria. Miindenképpen érdemes megkóstolni a leghíresebb spanyol bort, a Rioja-t is.
Sportolási lehetőségek: Az ország kimeríthetetlen tárháza a sportolási lehetőségeknek. A buszos kirándulásoktól, gyalog- és lovas túráktól kezdve a búvárkodásig mindenre van lehetőség. Télen a síelés hódít, a tengerparti yacht-klubok pedig a hajózás kedvelőit várják. A horgászat, a golf és a tenisz szerelmesei is sok lehetőség közül válogathatnak.
Főbb látnivalók:
- Madrid
Nem annyira sűrűn látogatott, mint például Barcelona, de, ha Spanyolországban járunk, érdemes felkeresni a fövárost! Madrid leghíresebb látnivalója a Museo del Prado, a világ egyik legnagyobb szépművészeti múzeuma, ahol a 15. és 19. század közötti európai festészet remekművei találhatók, köztük Goya és Velázquez festményei. A múzeum mellett található a Real Jardin Botanico, ahol kipihentjük a múzeumlátogatás fáradalmait. Madridban van a világ legnagyobb bikaviadal arénája, a Plaza de Toros Monumental de las Ventas, ahol izgalmas bikaviadalokat láthatunk. Ha kevésbé véres összecsapást akarunk látni, menjünk el a Real Madrid vagy az Athletico Madrid meccsére. Ne hagyjuk ki vasárnap reggel az El Rastro piacot se, ez ugyanis a világ legnagyobb bolhapiaca. A madridi éjszaka központja a Malasana negyed, azon belül is a Plaza del Dos de Mayo.
A látogatók többsége Barcelonát mindenképpen felkeresi. A város annyi látnivalót tartogat, hogy több hetes itt tartózkodás is kevés lenne ahhoz, hogy mindent megnézzünk. Semmiképpen ne hagyjuk ki a Picasso Múzeumot, Gaudi fantáziaországát, a Parc Güellt, a gótikus székesegyházat, a piacokat és az FC Barcelona Stadionját.
- Toledo Spanyolország leggyönyörűbb városa, a Tajo folyó feletti sziklán fekszik. Csodás galériák, templomok és kastélyok várják a látogatókat. Legjelentősebb épülete az Alcázar és a székesegyház, melynek ablakait El Greco, Goya és Velázquez festette.
- Granada építészetében a muzulmán uralomból származó emlékek a meghatározóak. Leghíresebb a lélegzetelállító Alhambra. Az Alcazaba az Alhambra erődítménye, tornyaiból csodálatos kilátás nyílik a városra. A Generalife a szultánok nyári palotája volt, kertje meseszép. A városban még érdemes megnézni a Régészeti Múzeumot, az arab fürdőket, és a cigányok barlangját, a Sacromontét.
- Sevilla: Sevilla egyetemi város és érseki székhely. Az ország negyedik legnépesebb városa. A mintegy 700 000 lakosú város jelentős közlekedési csomópont. A város neves művészeket adott a világnak: Pacheco, Velázquez, Murillo, Herrera. Sevilla sok művészt megihletett. Itt játszódik Bizet Carmenje, Rossini Sevillai borbélya, Mozart Don Giovannija és a Figaró házassága cselekménye. Nem szabad kihagyni a város műemlékeit: a Katedrálist, az Alcázart és a Tőzsdepalotát. Az utóbbi kettőt az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. Ha megfelelő időpontban érkezünk, akkor megtekinthetjük a nagyhét eseményeit, vagy az áprilisi vásár- és ünnepségsorozatot.
- Córdoba : A 307 ezer lakosú tartományi főváros és püspöki székhely a tengerszint felett 119 méter magasan fekszik a Sierra de Córdoba - a Sierra Morena egyik nyúlványa - déli lábánál. A Sevillánál és Granadánál jóval csendesebb és nyugodtabb város a Guadalquivir kanyarulata köré épült. Córdoba mindmáig megőrizte mór jellegét. A főbb nevezetességek megtekintése után érdemes sétát tenni az óváros zegzugos sikátoraiban, parányi terein. Pillantsunk be a fehérre meszelt, erkélyes házak barátságos belső udvaraiba, a patiókba, melyek azulejo-díszítése, virágai feledhetetlen látványt nyújtanak és az andalúz körút elmaradhatatlan élményeit jelentik. Térjünk be Córdoba ezüst- és bőrdíszműves műhelyeibe, amelyek a kézműves mesterségek ősi múltját idézik.
- A Baleári-szigetek 4 szigetből áll: Mallorca, Menorca, Ibiza és Formentera. A szigetcsoport gyönyörű tengerpartjairól és őrült bulijairól híres.
- Mallorcán évente hat hónapon át süt a nap. Változatos természeti adottságai a Földközi-tenger egyik legkedveltebb szigetévé tették. A lankás vidéken impozáns hegycsúcsok váltakoznak. A festői falvak, a régi kolostorok, a romantikus terek Palma óvárosában, mind-mind felfedezésre várnak. A sziget északi részén meredek sziklafalak, déli partján több kilométeres hosszúságban elnyúló fimonhomokos partok találhatóak. Körülötte a végtelen nagy és kék tenger. A klíma nagyszerű, a tengervíz 25 fokos is lehet.
- A Baleár-szigetcsoport legtarkább és legérdekesebb szigete Ibiza . A közkedvelt üdülőparadicsom évről-évre mágnesként vonzza a turistákat. A szigeten körülutazva változatos táj fogad bennünket, a mandulafenyők és az illatos kertek mindenkit elvarázsolnak. A sziget belsejében megismerhetjük a helyi szokásokat, hagyományörző népviselettel is találkozhatunk. Ibiza város nemcsak a sziget központja, hanem a szigeten nyaraló turisták kedvelt találkozóhelye is. A nagy katedrális és a bástyák tövében a tenger felett fekszik a fehér város. Egészen fentről gyönyörű a kilátás a tengerre, a kikötőre és a szigetek Formentéráig húzódó láncolatára. Az óváros történelmi emlékeit egy kellemes séta során tekinthetjük meg.
- Kanári-szigetek: A Kanári-szigetek a Ráktérítő környékén, Afrika nyugati partjainak közelében találhatók. A hét lakott és hat apró lakatlan szigetből álló szigetcsoport Spanyolországhoz tartozik. Minden szigetnek sajátos hangulata van, egymáshoz való közelségük ellenére domborzatuk és növényviláguk eltérő. Az üdülők által legkedveltebb szigetek Gran Canaria és Tenerife.
- Gran Canária déli partszakaszára az aranyló, finom homokú strandok jellemzőek, melyek közül kiemelkedik Playa del Inglés és Maspalomas, ahol a természet ékköveként emlegetett dűnék találhatók. A tiszta és áttetsző víz hőmérséklete egész évben 20 és 24 fok között mozog. Az északi part, a délivel ellentétben lenyűgöző, vulkanikus eredetű sziklákkal tarkított, melyek lábainál élénk kék vizű kis öblök találhatók.
- Tenerife déli partján szinte mindig süt a nap, ezért a dél-nyugati partszakaszon 19 nagyobb strandból álló, 45 km hosszú üdülőpart épült ki, mely napjainkban is tovább épül. Az üdülőövezet északon a sziklás öblével meghökkentő Los Gigantes-szel kezdődik és a surf kedvelők központjával, El Médano-val végződik. A szigetek páratlan éghajlata egész évben lehetővé teszi a szabad levegőn történő sportolást. A vízi sportok, mint például vitorlázás, szörf, mélytengeri horgászás, búvárkodás igen népszerűek, de egész évben lehetőség van egyéb sportágak űzésére is, mint például a golf, kerékpár, lovassport, hegymászás vagy gyaloglás.
További érdekességek és hasznos információk:
Spanyolország - Útikritika
Andalúzia - Útikritika
Barcelona - Útikritika
Baszkföld - Útikritika
Costa Brava - Útikritika
Costa del Sol - Útikritika
Galicia - Útikritika
Ibiza - Útikritika
Kantabria - Útikritika
Madrid - Útikritika
Mallorca - Útikritika
Tenerife - Útikritika
Toledo - Útikritika
Valencia - Útikritika
