Egy morzsányi Közép-Európa - Szlovénia

A szlovének szerint, mikor Isten kirázta zsákjából a világot, a tarisznya egyik sarkában benne maradt egy aprócska morzsa. A teremtő a kis morzsát a későbbi Európa közepére szórta, hegyet, tengert és pazar természeti gazdagságot ajándékozva e helynek. Ebből a morzsából született Szlovénia.

S valóban, aprócska szomszédunk alig 20 273 km2-nyi területének felét erdők borítják, 150 hegycsúcsa emelkedik kétezer méter fölé, nyugati határát pedig az Adriai-tenger hullámai mossák. S bár a kis országban a világ majd’ minden kincse fellelhető, egy valamije nincs: autentikus kultúrája. Az ország egyes vidékein az adott szomszéd sajátosságai ismerhetők fel. A tengerparti részen az olasz és a horvát, Ausztriához közel az osztrák, Magyarország mellett a magyar kultúra hatásai érezhetők. A természet páratlan gazdagsága viszont eredeti kincs, és ettől igazán lebilincselő Szlovénia.

A legendák földjén

Ha a szlovén történelemre szomjazunk, Bledben a helyünk! A sziget születése a legenda szerint az egykor betelepült emberek hanyagságának köszönhető. Nem figyeltek ugyanis nyájukra, s az állatok legelészés közben be-betértek a templom szent falai közé. Isten ezért megharagudott a blediekre, s mérgében elsüllyesztette a szárazföldet a templom körül, hogy ne tudják többé meggyalázni a szent falakat. Váráról a legkorábbi írásos emlékek 1004-ből származnak. A 600 éves várpince a mai napig tárt kapukkal, 22 féle, mediterrán vidékről érkezett zamatos borral és kétféle pezsgővel várja a különleges italok kedvelőit. Helyi specialitás, hogy itt minden vásárló maga töltheti meg a butykosát, amelyet végül méhviaszszal zárnak le, és írásos igazolást adnak a vásárlásról. A törökök elleni védelemként épült, 600 méter magasan álló Bledi vár ma már turista zarándokhely, kilátójából kiválóan látható a Bledi-tó közepére épített, ‘pletná’-val (helyi csónak) megközelíthető kis szigeten álló templom. A monda szerint, ha a szigeten álló harangot megkongatjuk, teljesül egy kívánságunk.

Kívánságharang legendája

A helyiek szerint egy, a várban élő, hirtelen megözvegyült fiatalasszony öntette saját vagyonából, ám amikor átvitték volna a szigetre, egy vihar a vízbe sodorta az aranytömeget a csónakkal együtt. Az özvegy elzarándokolt Rómába, és apácának állt, így jutott a pápa fülébe a balul végződött jótett híre. A monda szerint az asszony halála után a pápa készíttetett egy harangot, s most az áll a szigeten. A valóságban azonban egy 1300-ban, Pádovában öntött harang váltja valóra az odalátogatók óhajait. Bledtől pár kilométernyi távolságra kezdődik a Triglav Nemzeti Park részét képező, 24 településből álló Bohinj-völgy. Kristálytiszta tavát, a Bohinj-tavat a Júlia-Alpok öleli körbe, mely fölé az ország szimbólumaként számon tartott Triglav hegység emelkedik, 2 864 méter magasan. Az ország lakói úgy tartják, nem is igazi szlovén férfi az, aki életében legalább egyszer nem mássza meg a Triglavot.

A karsztvidék nagyjai

A völgyön túli szlovén karsztvidék is páratlan látnivalókat kínál. Lipicát kihagyni vétek, az itt élő hófehér hátasok méltán világhírűek. A XVIII. század óta fennálló tenyészet a háborúk alatt többször költözni kényszerült. A mai ménest 14 lóból tenyésztették ki, az okos, szívós, kitartó paripákat eredetileg harcászati célokra tartották. A mai lovarda és lovas iskola múltja az európai lovas történelem része. Ettől az iskolától származik az első írásos emlék a lovak idomításáról. Munkájuk eredményét mi sem igazolhatná jobban, minthogy évente 40 lovat adnak el protokoll célokra különböző államoknak, és a folyamatosan bővülő ménes tavasztól őszig a bécsi keringő dallamaira bemutatott gyakorlatokkal kápráztatja el a nagyérdeműt Lipicán. Sokakat nyűgözött már le a karsztvidék másik kincse, a cseppkőbarlangok királya, a Postojnai-cseppkőbarlang is. Aki már részt vett a kisvasutas cseppkőtúrán, nehezen tudja elképzelni, hogy van a környéken még egy igazi természeti műremek, mégpedig a Skocjan barlang, amelyet az UNESCO világörökségi rangra is emelt. A két részre osztható barlang hossza 6 kilométer, melyből 2,5 kilométer járható be. Az első rész az úgynevezett „csendes szakasz”, ahol a pazar formájú sztalaktitok (jégcsapszerű cseppkő) és sztalagmitok (álló cseppkő) 15 év alatt 1 centimétert nőnek. A második rész a „hangos szakasz”, ahol a kintről beáramló folyó lágy morajjal és egyedülálló látvánnyal bolondítja meg a már cseppköveitől is kivételes barlang szépségét.

Ciao és Dober dan

Ha a szeles vidéket elhagyva a tenger morajlására vágyunk, Portorosét vagy Pirant vegyük célba. Portorose tipikus nyaraló paradicsom, ahol több a turista, mint a helyi lakos. A város lüktetését az éjszaka beinduló élet és a délig tartó henyélés váltakozása adja. Piran azonban inkább tűnik kis halászfalunak, mint tengerparti nyaralóvidéknek. A kisváros ízig-vérig Velence hasonmása, szűk utcái nyáron a meleget, télen a hűvös levegőt tartják távol. A pirani strandon, a kék habokat csodálva a távolban Horvátország partjait is felfedezhetjük.

Ahol Szlovénia szíve dobog

Szlovénia szíve Ljubljana, a főváros. Velencét idéző építészete és tisztasága nagyvilági köntöst ad az amúgy kicsi, de nyüzsgő városnak. A kávézók teraszán télikabátban diskurálók még hétköznap sem hagyják, hogy kihaltnak tűnjön a gyönyörű főváros, hétvégén pedig a szombati művész- és a vasárnapi bolhapiac csalogatja a belvárosba a lakosságot. Ljubljana egyik meghatározó alakja Joze Plecnik építész, akinek a város négy hídját (a Hármas-hidat és a Cipész-hidat), valamint a Ljubljanica folyó menti velencei stílusú falat köszönhetik a szlovének. France Preserennek, a nemzet költőjének pedig egy a róla elnevezett téren emelt szoborral állítottak örök emléket a helyiek, akik még szerelmének domborművét is a közelébe helyezték, hogy ha éltükben nem is, legalább holtuk után egymás mellett lehessenek. A szlovén himnusz szövegét a költő „Pohárköszöntő” című verséből kölcsönözték. Preseren művei egyébként magyarul is olvashatók. Szlovénia két köztiszteletben álló szülöttének emléke sokszor köszön vissza a főváros terein, látnivalóiban, sőt, üzleteiben is.

Ljubljana bebarangolása során számos legenda és igaz történet kíséri a kíváncsi utazók útját. Ha tehetjük, a fővárost tavasztól őszig látogassuk, hogy szemtanúi lehessünk annak hagyománynak is, amely egy középkori büntetést elevenít fel: a városban minden szombaton a folyóba mártanak egy embert, azon fukar pékek emlékére, akik nem tettek elég lisztet a kenyérbe, becsapva ezzel gyanútlan vásárlóikat. Ljubljana mendemondákkal átszőtt belvárosi élete csak egy szelet Szlovénia egészéből, ahol az apáról-fiúra szálló meséken túl valódi kincsekre lelhet az, aki nem rest bebarangolni a hegyeket, völgyeket, és megismerni a tavak és folyók kristálytiszta világát. Ha igaz a helyi legenda a világ teremtésekor kissé elfeledett Szlovéniáról, akkor helytálló a közmondás is: "Az a rózsa, mely viharban nyílik, a legritkább és legszebb valamennyi közül."

Legújabb cikkek

Iratkozz fel Te is
hírlevelünkre!

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk! Kérjük, ellenőrizze email fiókját, a hírlevél feliratkozást aktiválni kell!
Hírlevél feliratkozás

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk!