Egy morzsányi Közép-Európa - Szlovénia

A szlovének szerint, mikor Isten kirázta zsákjából a világot, a tarisznya egyik sarkában benne maradt egy aprócska morzsa. A teremtő a kis morzsát a későbbi Európa közepére szórta, hegyet, tengert és pazar természeti gazdagságot ajándékozva e helynek. Ebből a morzsából született Szlovénia.

S valóban, aprócska szomszédunk alig 20 273 km2-nyi területének felét erdők borítják, 150 hegycsúcsa emelkedik kétezer méter fölé, nyugati határát pedig az Adriai-tenger hullámai mossák. S bár a kis országban a világ majd’ minden kincse fellelhető, egy valamije nincs: autentikus kultúrája. Az ország egyes vidékein az adott szomszéd sajátosságai ismerhetők fel. A tengerparti részen az olasz és a horvát, Ausztriához közel az osztrák, Magyarország mellett a magyar kultúra hatásai érezhetők. A természet páratlan gazdagsága viszont eredeti kincs, és ettől igazán lebilincselő Szlovénia.

A legendák földjén

Ha a szlovén történelemre szomjazunk, Bledben a helyünk! A sziget születése a legenda szerint az egykor betelepült emberek hanyagságának köszönhető. Nem figyeltek ugyanis nyájukra, s az állatok legelészés közben be-betértek a templom szent falai közé. Isten ezért megharagudott a blediekre, s mérgében elsüllyesztette a szárazföldet a templom körül, hogy ne tudják többé meggyalázni a szent falakat. Váráról a legkorábbi írásos emlékek 1004-ből származnak. A 600 éves várpince a mai napig tárt kapukkal, 22 féle, mediterrán vidékről érkezett zamatos borral és kétféle pezsgővel várja a különleges italok kedvelőit. Helyi specialitás, hogy itt minden vásárló maga töltheti meg a butykosát, amelyet végül méhviaszszal zárnak le, és írásos igazolást adnak a vásárlásról. A törökök elleni védelemként épült, 600 méter magasan álló Bledi vár ma már turista zarándokhely, kilátójából kiválóan látható a Bledi-tó közepére épített, ‘pletná’-val (helyi csónak) megközelíthető kis szigeten álló templom. A monda szerint, ha a szigeten álló harangot megkongatjuk, teljesül egy kívánságunk.

Kívánságharang legendája

A helyiek szerint egy, a várban élő, hirtelen megözvegyült fiatalasszony öntette saját vagyonából, ám amikor átvitték volna a szigetre, egy vihar a vízbe sodorta az aranytömeget a csónakkal együtt. Az özvegy elzarándokolt Rómába, és apácának állt, így jutott a pápa fülébe a balul végződött jótett híre. A monda szerint az asszony halála után a pápa készíttetett egy harangot, s most az áll a szigeten. A valóságban azonban egy 1300-ban, Pádovában öntött harang váltja valóra az odalátogatók óhajait. Bledtől pár kilométernyi távolságra kezdődik a Triglav Nemzeti Park részét képező, 24 településből álló Bohinj-völgy. Kristálytiszta tavát, a Bohinj-tavat a Júlia-Alpok öleli körbe, mely fölé az ország szimbólumaként számon tartott Triglav hegység emelkedik, 2 864 méter magasan. Az ország lakói úgy tartják, nem is igazi szlovén férfi az, aki életében legalább egyszer nem mássza meg a Triglavot.

A karsztvidék nagyjai

A völgyön túli szlovén karsztvidék is páratlan látnivalókat kínál. Lipicát kihagyni vétek, az itt élő hófehér hátasok méltán világhírűek. A XVIII. század óta fennálló tenyészet a háborúk alatt többször költözni kényszerült. A mai ménest 14 lóból tenyésztették ki, az okos, szívós, kitartó paripákat eredetileg harcászati célokra tartották. A mai lovarda és lovas iskola múltja az európai lovas történelem része. Ettől az iskolától származik az első írásos emlék a lovak idomításáról. Munkájuk eredményét mi sem igazolhatná jobban, minthogy évente 40 lovat adnak el protokoll célokra különböző államoknak, és a folyamatosan bővülő ménes tavasztól őszig a bécsi keringő dallamaira bemutatott gyakorlatokkal kápráztatja el a nagyérdeműt Lipicán. Sokakat nyűgözött már le a karsztvidék másik kincse, a cseppkőbarlangok királya, a Postojnai-cseppkőbarlang is. Aki már részt vett a kisvasutas cseppkőtúrán, nehezen tudja elképzelni, hogy van a környéken még egy igazi természeti műremek, mégpedig a Skocjan barlang, amelyet az UNESCO világörökségi rangra is emelt. A két részre osztható barlang hossza 6 kilométer, melyből 2,5 kilométer járható be. Az első rész az úgynevezett „csendes szakasz”, ahol a pazar formájú sztalaktitok (jégcsapszerű cseppkő) és sztalagmitok (álló cseppkő) 15 év alatt 1 centimétert nőnek. A második rész a „hangos szakasz”, ahol a kintről beáramló folyó lágy morajjal és egyedülálló látvánnyal bolondítja meg a már cseppköveitől is kivételes barlang szépségét.

Ciao és Dober dan

Ha a szeles vidéket elhagyva a tenger morajlására vágyunk, Portorosét vagy Pirant vegyük célba. Portorose tipikus nyaraló paradicsom, ahol több a turista, mint a helyi lakos. A város lüktetését az éjszaka beinduló élet és a délig tartó henyélés váltakozása adja. Piran azonban inkább tűnik kis halászfalunak, mint tengerparti nyaralóvidéknek. A kisváros ízig-vérig Velence hasonmása, szűk utcái nyáron a meleget, télen a hűvös levegőt tartják távol. A pirani strandon, a kék habokat csodálva a távolban Horvátország partjait is felfedezhetjük.

Ahol Szlovénia szíve dobog

Szlovénia szíve Ljubljana, a főváros. Velencét idéző építészete és tisztasága nagyvilági köntöst ad az amúgy kicsi, de nyüzsgő városnak. A kávézók teraszán télikabátban diskurálók még hétköznap sem hagyják, hogy kihaltnak tűnjön a gyönyörű főváros, hétvégén pedig a szombati művész- és a vasárnapi bolhapiac csalogatja a belvárosba a lakosságot. Ljubljana egyik meghatározó alakja Joze Plecnik építész, akinek a város négy hídját (a Hármas-hidat és a Cipész-hidat), valamint a Ljubljanica folyó menti velencei stílusú falat köszönhetik a szlovének. France Preserennek, a nemzet költőjének pedig egy a róla elnevezett téren emelt szoborral állítottak örök emléket a helyiek, akik még szerelmének domborművét is a közelébe helyezték, hogy ha éltükben nem is, legalább holtuk után egymás mellett lehessenek. A szlovén himnusz szövegét a költő „Pohárköszöntő” című verséből kölcsönözték. Preseren művei egyébként magyarul is olvashatók. Szlovénia két köztiszteletben álló szülöttének emléke sokszor köszön vissza a főváros terein, látnivalóiban, sőt, üzleteiben is.

Ljubljana bebarangolása során számos legenda és igaz történet kíséri a kíváncsi utazók útját. Ha tehetjük, a fővárost tavasztól őszig látogassuk, hogy szemtanúi lehessünk annak hagyománynak is, amely egy középkori büntetést elevenít fel: a városban minden szombaton a folyóba mártanak egy embert, azon fukar pékek emlékére, akik nem tettek elég lisztet a kenyérbe, becsapva ezzel gyanútlan vásárlóikat. Ljubljana mendemondákkal átszőtt belvárosi élete csak egy szelet Szlovénia egészéből, ahol az apáról-fiúra szálló meséken túl valódi kincsekre lelhet az, aki nem rest bebarangolni a hegyeket, völgyeket, és megismerni a tavak és folyók kristálytiszta világát. Ha igaz a helyi legenda a világ teremtésekor kissé elfeledett Szlovéniáról, akkor helytálló a közmondás is: "Az a rózsa, mely viharban nyílik, a legritkább és legszebb valamennyi közül."

Legújabb cikkek

Még nem tudtál dönteni?
Iratkozz fel hírlevelünkre és segítünk
legújabb és legjobb ajánlatainkkal!

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

Elfogadom, hogy megadott személyes adataimat a Vista saját marketing tevékenységéhez, közvetlen üzletszerzés, piackutatás és tájékoztatás céljára telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési úton (pl. sms, mms, e-mail), automatizált hívórendszeren keresztül, illetve postai úton felhasználja, valamint harmadik félnek átadhatja a hatályos jogszabályok szerint. Tudomásul veszem, hogy a marketing@vista.hu elektronikus címek(en) keresztül kérhetem a nyilvántartott személyes adataim törlését, módosítását, illetőleg a kezelt adatokról való tájékoztatást.

A megadott email címet regisztráltuk! Kérjük, ellenőrizze email fiókját, a hírlevél feliratkozást aktiválni kell!
Hírlevél feliratkozás

Hibás vagy hiányzó adat!

Hibás vagy hiányzó adat!

A megadott email címet regisztráltuk!