Fuerteventura – landolás egy másik bolygón
Beküldő: Sziráki Ariella 2018-02-01 18:02:00
Az érzés, hogy nem is a Földön járunk, már akkor elkapott minket, amikor a bérelt kisautónkkal megindultunk a repülőtérről a sziget déli része, Morro Jable felé. Mindenütt kopár, száraz, vulkanikus tájak, egy-két rozoga kunyhó, le-fel szaladgáló hegyi kecskék, aloe vera telepek és aláfestésként, a soha el nem múló szél. Akkor még sejtésünk sem volt, hogy milyen csodákat tartogat számunkra ez az érintetlen paradicsomi sziget…
Fuerteventura a Kanári szigetcsoport második legnagyobb szigete Tenerife után és igazi szörfparadicsomként él az emberek fejében. Mi szörfözés nélkül is iszonyatosan élveztük a nyaralást, hiszen minden az újdonság erejével hatott ránk. Egy nap után rá lehet hangolódni a kopárságra és a zord hegyekre, ugyanis pont ebben rejlik Fuerte különlegessége és egyedisége. Itt, távol a világ zajától, Afrika szomszédságában egy magyarral sem találkoztunk, ami hihetetlenül felszabadított minket és úgy éreztünk: miénk az egész sziget! Persze, ezt a napágyakat őrző-védő, étcsokoládéfekete afro ellenőrök teljesen máshogy gondolták és minden nap maradéktalanul beszedték a bérleti díjat. Fuerteventura hosszú partjai csodálatosak, de tényleg. Még akkor is, ha napozás közben az óceán vad hullámait bámulva, besétál a képbe egy-egy német pucér turista, aki már rommá van égve. Ez mondhatni rárakott még egy pluszt a szabadságérzetemre és pár nap után csak úgy repült a bikini felső.
Morro Jable
Határozottan ki merem jelenteni, hogy Morro Jable Fuerteventura legkirályabb része. Egy hatalmas szerencsén múlott, hogy itt foglaltunk szállást, ugyanis fogalmunk sem volt arról, hogy ez ennyire tökéletes. Végeláthatatlan, gyönyörű, élvezhető óceánpart, amit a lakásunk erkélyéről tisztán lehetett látni reggeli közben. Én tényleg nem akartam innen hazajönni. A városban eszméletlen hangulatos éttermek, tehetséges utcazenészek, finom ételek vártak minket minden este.
Az étlapokon egyébként szinte mindenhol teljesen ugyanaz szerepel, lehet még a sorrend is azonos. Lehetőségünk van rákot, kagylót, halat enni és persze a leghíresebb spanyol ételt sem hagyhatjuk ki, a paella-t. Számunkra meglepő volt, hogy minden étteremben ugyanúgy készítik el az ételeket és helyi szokás szerint, amíg a vendégek várják a megrendelt főfogást, kapnak két darab frissen sütött zsemlét brutálisan finom fokhagymás és chilis szósszal körítve. Először nem tudtuk, hogy mit is kell ezzel kezdeni, mert a körülöttünk lévő külföldi vendégek hozzá sem nyúltak a kis cipójukhoz. Azért minket sem kell félteni, ha kajáról van szó és jó magyar módjára, minden szégyenlősségünket hátrahagyva, bemajszoltuk az egészet. És milyen jól tettük! A ház bora isteni, bár sehol nem értették meg, hogy fröccsöt szeretnénk. Hogy kárpótoljuk magunkat e téren, kimentünk éjszaka az üres óceánpartra egy HiperDino-ban (olyan, mint nálunk a Spar) vásárolt fehérbor-víz kombóval, majd elmélyedtünk az univerzum megfejthetetlen titkaiban a káprázatos csillagos ég alatt, miközben csak az óceán sodrása adta a háttérzajt. Ezekért a pillanatokért érdemes élni!
Cofete
Fuerteventura strandjai egyáltalán nem olyanok, mint a képeken. Ezerszer gyönyörűbbek élőben! Az egyik leghihetetlenebb pontja a nyaralásunknak Cofete volt. Hogy Cofete partjára lejussunk, először fel kellett zötykölődnünk egy meredek, kacskaringós hegyi úton. Az út felénél találtunk egy kilátót, melynél éreztük, hogy meg kell állnunk. Nem gondoltuk, hogy az is nehézséget okoz majd, hogy kiszálljunk az autóból. A szél annyira erősen fújt, hogy bátran bele lehetett dőlni, fotózni pedig képtelenség volt, hiszen azért küzdöttem, hogy a szél el ne repítsen úgy, mint egy lufit. A kilátás viszont páratlan volt: aranysárga homok és fehér habos, féktelen hullámok a mélyben. Amikor végre megérkeztünk a partra, lassított felvételben nyílt nagyra a szánk és nem tudtuk eldönteni hogy ámulatunkban egymást, vagy a tájat nézzük. Akkor fogalmazódott meg bennünk az a megállapítás, hogy tényleg egy másik bolygón vagyunk, hiszen annyira földön kívüli volt a látvány. Itt tényleg nem az van, hogy a képen nincsen senki, aztán élőben fejbe csap a felismerés, hogy nem lehet megmozdulni a parton a felállított ernyőktől és a homokozó gyerekektől. Itt valóban ketten voltunk több mint 10 kilométeren és azt tettünk, amit csak akartunk…
Corralejo
Alig vártam, hogy Corralejot is megnézzük, mert soha nem láttam még sivatagot és minden vágyam volt mélyen belefúrni a lábam a puha, forró, fehér homokba. Már az odavezető út is fantasztikus volt, hiszen nem sok helyen látni aszfaltos autóutat egy sivatag közepén. A dűnék mögött nem is olyan messze látszik az óceán, a kite-ozó tömeg és a strandolók, akik vagy meztelenül, vagy fürdőruhában élvezik a napsütést.
Sotavento
Sotavento partján történt nyaralásunk legszürreálisabb és egyben legizgalmasabb élménye. A délelőtti órákban a strand szinte csak homok és alacsony, átlátszó türkizkék víz, amiben egészen nyugodtan lehet sétálgatni több száz méteren keresztül. Úgy éreztük magunkat, mintha a paradicsomban, vagy legalábbis a Maldív-szigeteken lennénk, miközben hátizsákostul andalogtunk a bokáig érő vízben a szörfösök között. Amikor egy mini homokszigethez értünk - úgy döntöttünk - ez tökéletes helyszín lesz arra, hogy szénné égessük magunkat a tűző napon. Pár perc leforgása alatt azonban a mennyország pokollá változott, hiszen a sziget - amin eddig feküdtünk – egyszer csak szó szerint eltűnt alólunk. Hirtelen konstatáltuk, hogy megérkezett a dagály és „menekülnünk” kell. Nem gondoltuk volna, hogy bármiféle extrém sport kipróbálása nélkül sikerül az egekig feltornázni az adrenalin szintünket, de fergeteges élményként raktároztuk el ezt is.
Fuerteventurát egy hét alatt körbe lehet járni úgy, hogy tényleg mindent megnézünk. Természetesen ehhez kell egy kocsi, de szerencsére autóbérlés ennyire könnyű még nem volt, mint itt. Cicar mindenek felett! Elég a repülőtéren beállni a sorba (nálunk nem is volt sor, egyből fogadtak) és elmondani, hogy milyen autóra van szükségünk. Azonnal meg is kapjuk és indulhatunk a sziget felfedezésére, ami garantáltan egy életre szóló élmény marad!